Yasmeen Lari – Építészet a jövőnek
AZW, Bécs, 2022. 09. 03. – 2123. 08. 16.

Szöveg: Szegő György
Fotók: AZW

A most 82 éves Yasmeen Lari pakisztáni építésznő kiállítása a bécsi AZW-ben nemcsak az ázsiai ország első diplomás nőépítészét, de a jövő regionális építésének speciális kísérletét is ünnepli. A „Zero-Carbon-Önépítő” klímavédő mozgalom egyik alapítójának ikonná lett modern építészének bolygóléptékben gondolkodó alakját és munkáját is bemutatja.
Az építészeti galéria szójátékkal emeli ki, hogy az 1960-as években a dekolonizalizációra és a dekarbonizációra alapított pálya koncepciójától a sztárépítészig ívelő Yasmeen Lari életmű először náluk látható. 2000-től erősödött fel igazán Larinak az építész praxistól szétválaszthatatlan klímaaktivista, ember- és természetvédő mozgalmi munkássága. 1941-ben, még a gyarmati uralom alatt született Karacsiban, majd 1964-ben itt indított tervezőirodát – miután építészdiplomát szerzett Oxfordban. És ekkor lett társalapítója az ország első állandó kiállítóhelyének, a KAG Galéria-stúdiónak. 1980-ban a Heritage Foundation of Pakistan örökségvédelmi intézménynek is társalapítója. Két világörökségi helyszín, Makli és Lahore épített értékeinek kutatásának, megvédésének ügye is a nevéhez fűződik.
A kiállítás bemutatja az építésznő „személyiségfejlődését”, abban az indulást is: a felső- és középosztályoknak épített lakóépületeket – köztük saját házát is. Ezeket a hetvenes években dívó modern brutalizmus jellemzi. Az 1980-as évektől – szociális érzékenysége mentén – a betonkonstrukcióit a közösségi funkciók léptékében is hasznos agyag-szerkezetek maximális szilárdságtanát kutató kísérletek váltották fel.
Építész férjével párhuzamosan elindították az „Örökség mint jövő” koncepción alapuló, a kolonializáció előtt keletkezett, a nemzeti hagyatékra fókuszáló gondolkodást és cselekvést. Felmérték az ország építészeti örökségét és abban az addig alulértékelt vernakuláris településépítészeti sajátosságokat, beleértve a már csak régészeti ásatásokkal fellelhető emlékeket is, pl. Thattát. De rekonstruáltak olyan, a gyarmati időkben virágzó negyedeket is, mint Lahore erődje és környéke. Lari feltérképezte Karacsinak az 1870-es években angolok által épített városrészeit is, melyekben ma gyalogos zónákkal védik az épületeket. A 125 ezer sírt őrző Makli nekropolisza kiemelt építményei fölé védőtetőket tervezett.
Mindemellett az építés szabályzatait, a jogi kereteket és az ehhez kapcsolódó intézmények alapítását is szorgalmazta. Konferenciákat szervezett, a volt gyarmatosító kultúráját képviselő British Councile segítő szándékait is koordinálta. A kiállítás főként a katasztrófa sújtotta területek és szegény zónák Yasmeen Lari építészeti-beavatkozásait mutatja be.
Az építésznő a RIBA Royal Gold Medal 2023 díjazottja. A díj, amely az építészet számára az egyik legmagasabb kitüntetés és az első, amelyet III. Károly király személyesen hagyott jóvá, Yasmeen Lari munkáját ismeri el az evakuált lakosság zéró széndioxid-kibocsátású önépítési koncepciói mellett. A választás rávilágít a RIBA új irányvonalára, és arra ösztönzi az építészeket, hogy ne csak a kiváltságosokra, hanem az egész emberiségre, valamint az egyenlőtlenségektől, konfliktusoktól és klímaváltozástól szenvedőkre is összpontosítsanak.