Kedves László Könyvműhelye, 2020, 400 o.

Szöveg: Götz Eszter
A megrázkódtatásokkal teli 2020-as év az életmódunk gyökeres változásaival együtt néhány egészen kedves meglepetést is hozott. Például azt a tömegessé lett jelenséget, hogy az ember maga vagy néhány barát, családtag társaságában elindul felfedezni a világot – annak is azt a részét, ami eddig is közel volt hozzá, de valahogy nem jutott rá idő. A kisebb csoportokban megindult városi sétálóknak remek kalauzt ad a kezében Zubreczki Dávid kötete, amelyikben Budapest templomait járja végig.
A templom kifejezést azonban a lehető legtágabban értelmezi. A kötetben ugyanis a keresztény imahelyek mellett zsinagógák és antik római szentélyek is szerepelnek, az aquincumi Mithrasz-szentélytől a zsinagógákig, sőt olyan helyek is, mint például a Kiscelli-romtemplom, amelyek már régóta nem szakrális funkciót látnak el. A szerzőnek az előszóban megfogalmazott koncepciója, miszerint ennek a városnak és elődeinek története legjobban a templomain keresztül megismerhető, a könyvet végiglapozva működőképesnek látszik – hiszen a kétezer év hitéletéhez kapcsolódó építések, bontások, újra- és átépítések hosszú sora minden korban az itt élők alapvető viszonyrendszerét rajzolják ki. Egy-egy rövidebb szöveggel és egyetlen fotóval, Zubreczki élvezetes stílusában és Gulyás Attila remek képein keresztül az olvasó jól átgondolt összefoglalókat kap, amiket nem csak átlapoz, hanem a saját emlékeivel összekötve mély benyomássá alakít. Végülis ez egy sétálós kötet célja: kimozdítani az olvasót, rábírni arra, hogy a kis kötettel a kezében elinduljon, és végigjárja a szerző által javasolt útvonalakat. Ezekhez városrészenként térképet is mellékel, amit gyalog vagy biciklivel könnyen be lehet járni.
A kötetnek sok erénye van: jól tájékozódik benne az olvasó-sétáló, a fotóanyaga szép, de nem tolakodó módon, az ajánlott útvonalak jól használhatók, és rendkívül alaposan térképezik fel városrészenként – persze a külterületekkel együtt – Budapest szakrális építészeti kincsestárát. A legvonzóbb benne az a laza, kötetlen írásmód, ami Zubreczki Dávid minden írását jellemzi: szakszerűség az egyik oldalon, közérthetőség és nyitottság a másikon. Mintha az olvasóval egyszerre fedezné fel egy-egy templom izgalmát, ugyanakkor az építészettörténeti tudásával segíti az egyes részletek megértésében. Különleges művészet rövid, lényegre törő szövegekben is egyéni írásmódot felvillantani. Zubreczkinek ez tökéletesen sikerül, az olvasó nagy örömére.