A tervpályázat eredménye

A Kemény Ferenc Program keretében a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. 2017 tavaszán pályázatot hirdettek javaslatot tesz egy hiánypótló fővárosi atlétikai központ létrehozására, amely magában foglal egy központi stadiont, egy fedett csarnokot, valamint szabadtéri edzőpályákat.

A pályaművek átgondoltságát mutatja, hogy a Bíráló Bizottság valamennyi érvényes pályamunkában talált olyan megoldásokat és erényeket, amelyek miatt a megvételére javaslatot tett. A kiíró legfontosabb elvárása volt, hogy a feszes program alapján megépíthető legyen a kompakt és hatékony alapállapot, amely ideiglenes szerkezettel világversenyek befogadására alkalmas nagystadionná legyen átalakítható. Építészet és tömegformálás tekintetében a kiíró határozott elvárása volt, hogy az alapelrendezés építészeti megjelenése, tömege magas esztétikai és műszaki minőséget mutasson, és ne pusztán a bővített állapot alapépítményének hasson, mintegy befejezetlen hatást keltve. A bővített változat tervein a kiíró az ideiglenes szerkezetek, lelátók és létesítmények alkalmazása mellett olyan megoldásokat várt, amelyek erőteljes képi megjelenést biztosítsanak Budapest számára, és méltóképp tükrözik a bennük rendezni tervezett világversenyek jelentőségét. Tekintettel arra, hogy egy világverseny után a kibővített stadion ismét az alapállapotban kerül hasznosításra, a visszaépítés gazdaságossága, költséghatékonysága kiemelt szempontot jelentett a bírálat során. A telepítés szempontrendszerét vizsgálva a Bíráló Bizottság azokat a pályaműveket preferálta, amelyek a környezeti adottságokra is tekintettel, a stadion funkcionális igényeit is ki tudták szolgálni mind az alap-, mind a bővített állapot esetében.

1. díj: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA – Napur Kft.

„A pályamű alapállása, hogy a létesítmény az adott helyszínen és a területen adottságaként, vagy éppen korlátként létező infrastrukturális környezet tiszteletben tartásával legyen megvalósítható. Emellett kiemelt szempontként tekint a pályázat legnehezebb kihívásaként értékelhető ideiglenes bővítés megoldására. A terv ennek megfelelően egy nagyon racionális megközelítéssel ad választ mind a telepítés, mind a tömegformálás, mind a bővítés problémáira. (…) A tömegalakítás hasonló fegyelmezett gondolkozásra vall, szimmetrikusan, azonos magasságú lelátókkal tervezi mind az alap, mind a bővített állapot nézőterét.
A bővítés megoldása a kiírás szó szerinti megvalósítása – az alapépület vasbeton szerkezetére felépített kisebb részben előregyártott vasbeton pillér-gerendavázas bővítés, nagyobb részben bérelhető szerelt acél lelátó rendszer. A lelátó fedése acélszerkezetű, héjalása transzlucens ponyvaszerkezet. A kiszolgáló szinten a többlet szociális blokkokat erre a célra gyártott egymás mellé helyezett konténerekkel oldaná meg a tervező. A tetőszerkezet kivételével az ideiglenes bővítmény újra használható elemekre visszabontható. (…) A pályamű egyik pozitív eleme, hogy az élsport célú hasznosítása mellett gondol a tömegsport igényeinek a kielégítésére is, és egy új közösségi teret kialakítva rekreációs futópályát is magába foglal.” (részlet a zsűri értékeléséből)

2. díj: Tarnóczky Tamás Attila – Építészkohó Kft.

„Az ipari építészettörténetből vett szimbólummal kezdi a tervező a pályamű eszmei megalapozását. A hiperbolikus paraboloid hűtőtornyok szimbolikus és tényleges erejét hozza a stadion szellemi és formai alátámasztására. Talán erőltetett lehet az ipari termelési folyamathoz nélkülözhetetlen és rendkívül erős formaképzésük miatt jelképpé váló hűtőtornyok párhuzamba állítása az atlétika pályán küzdők erőfeszítésével, de az elvitathatatlan, hogy az ennek eredményeként létrehozott forma, részleteivel együtt, magával ragadja a szemlélőt (…) Az erős formai alapvetés meghatározza a stadionképet a 15 ezres alap állapotban, és jó kiindulást teremt a bővített kialakításhoz is. Az épület mindkét állapotban teljes képet mutat, és a tekintetben – figyelembe véve a két állapot közötti szerves egymásra épülést – egyedülálló az összes pályamű közül. Ez a pályázat hozza legjobban azt a töretlen fejlődést, amely egy két ütemben felépülő stadion esetében mindenképp elvárható volna. (…) A fő funkciócsoportok rendben megtalálhatók az épületben. Az ilyen jellegű, nagyrészt időszakosan működő épületeknél nagyon fontos szempont, hogy az állandó, egész éves gépészeti háttért igénylő funkciócsoportok, a hőszigetelt terek koncentrálva legyenek elhelyezve az épületben a gazdaságos üzemeltetés miatt. E tekintetben problémás a funkciók szétterítése a küzdőtér teljes kerülete mentén. (…) A stadion megjelenése mind lapállapotban, mind a bővített változat esetén kerek egész képet mutat, attraktív külsővel, esztétikus belső terekkel, körben megnyitva a környezetére, kilátást biztosítva minden közönségforgalmi szinten. (…) A pályamű egyik pozitív, a sportszakmai szempontokat direktben nem befolyásoló eleme a Dunára néző nagy belső tér, mely az atlétikai eseményektől függetlenül használható lenne, mint rendezvényhelyszín, ezáltal hozzájárulhat a létesítmény gazdaságos üzemeltetéséhez.”
(részlet a zsűri értékeléséből)

3. díj: Bordás Péter – BORD Építész Stúdió

„A legegyénibb hangú pályázat, mely szinte minden szempontból kilóg az értékelt pályaművek közül. A szerzők megfogalmazott építészeti célja, a funkcionálisan működő épület létrehozásán túl egy élő, aktívan használható városi zöldfelület megalkotása. Olyan zöldfelületé, amely Kopaszi-gát rekreációs felületére válaszolva, a Duna ezen szakaszát – építészeti vízióként – zöldfolyosóvá változtatja. Ennek jegyében a tervezési terület nyugati oldalán egy komoly dombot emel a pályázó. E domb lankája, növényei, teraszai, az onnan nyíló panoráma és az oda kiszolgáló vendéglátó helyek, a szépen formált szigeti kapcsolataival élő, egész évben kihasználható városi zöldterületté válhatnak. (…) Bővített állapotában a stadion befejezett, teljes. Közönségforgalmi kapcsolatai, nézőterei, a nézőket kiszolgáló helyiségek száma, mérete, azok részletmegoldásai, a VIP és kiszolgáló terei mind helyénvalók. Az egész stadion kellő hangsúlyt és erőt képvisel, feszített szerkezetei és a ponyvaszerkezet révén mégis könnyed, valós jelképpé válhat.”
(részlet a zsűri értékeléséből)