November 20-án a FUGA Építészeti Központban rendezték meg a Budapest Nívódíj 2019. évi ünnepélyes díjátadóját. A díj célja, hogy elősegítse az új értékek teremtését, a hagyományos értékek megőrzését, az építészeti és környezeti kultúra fejlődését, elismerje és megismertesse a városképet formáló építészeti alkotásokat, bemutassa az igényesen megtervezett és létrejött alkotásokban résztvevők példaértékű együttműködését a további magas színvonalú, innovatív beruházások ösztönzése érdekében.
A bírálóbizottság elnöke Szalay-Bobrovniczky Alexandra humán főpolgármester-helyettes volt, a bizottság tagjai: Mártonffy Miklós, Budapest főépítésze; Csapó Balázs építész, a Budapesti Építész Kamara elnöke; Dr. Meggyesi Tamás urbanista, Csillag Katalin építész, Ferencz István DLA építész és Sugár Péter DLA építész, tanszékvezető. Az alábbiakban a bírálatok szövegéből idézünk.

Budapest Nívódíjat kapott a Régi Budai Városháza, tervező: Szabó Levente DLA

A régi budai városháza közel 800 éves történetével a Várnegyed központjában, Buda egyik legrégebbi és legpatinásabb részében, a Szentháromság tér szomszédságában helyezkedik el. Az épület 160 éven át funkcionált városházaként, 70 éven át pedig az első kerületi elöljáróság székhelye volt. Működött benne csendőrség, iskola, majd a második világháború utáni időszakban múzeumok, kutatóintézetek. Az épület megújulásában fontos üzenetet hordoz: ÍGY IS LEHET. Igényesen, minden részletre kitérően, időtálló anyagokkal. Mindemellett a fő mondanivaló, hogy a történelem, így az építészettörténet sem áll meg, ezért első körben kötelességünk, hogy feltárjuk és megértsük a meglévő emlékeket. Új funkció esetén azonban jogunk van az épített anyagokat értelmezni, a különböző korok lenyomatait rendszerezni, hogy továbbra is egységes egészként, és ne véletlenszerű idézetként jelenjenek meg. A tervezők jelen esetben a barokk időszakban kialakult állapotból indultak ki, és minden ettől eltérő időszakot ehhez képest, helyenként új kontextusban mutattak be. A kortárs kiegészítések nem tolakodók, viszont egyértelműsítik a friss beavatkozás területeit. A technika szinte észrevétlenül van jelen a házban, ami ilyen régi épület esetén komoly feladvány. A bútorok konzekvensen letisztult formában jelennek meg, több esetben rejtenek az épület működéséért felelős műszaki elemeket. A Városháza épületében a fejlesztő mindkét célja, az értékőrzés és értékteremtés is példás, követendő módon valósult meg.

Kiemelt dicséretet kapott: Újpesti Piac és Vásárcsarnok és UP Újpesti Rendezvénytér, tervező: Bun Zoltán PhD

A testület 2007-ben fogadta el az Újpest főtérének megújítására vonatkozó koncepciót, amelyben a tér átalakításának zálogát a következőképpen fogalmazta meg: „A piacot, a Városházát és az egyházi épületeket integráló, a teret egységbe szervező, reprezentatív, városi rendezvények befogadására is alkalmas, a mainál több zöldfelületet magában foglaló, a változó igényekhez alkalmazkodni képes szabadtér-rendszert hoz létre. Radikálisan csökkenti a haladó és álló gépjárművek által elfoglalt térfelületet, átalakítja a tér és hatásterülete forgalmi és parkolási rendjét, a téren lévő funkciók működőképességének fenntartásához.” A főtér megújításának egyik első, de talán legfontosabb elemeként az új piac, vásárcsarnok és a rendezvénytér épülete készült el. Az elsőre furcsa párosítás, a piac és rendezvénytér jól megfér egymás mellett, a térben elkülönülő bejáratok biztosítják a zavartalan működést. A rendezvénytér kialakítása több lehetőséget rejt, így nagyon sok feladatot tud ellátni: ez gazdaságos üzemeltetésének záloga. Budapest nagyon gazdag a különleges csarnoképületek architektúrájában, a most elkészült épület is új színfoltként, kortárs megfogalmazásban egészíti ki a már meglévőket. Az épített tér szépségét a konzekvensen végigvitt vasbeton térrács adja, a szerkezeti elem a csarnok díszévé vált. A főtér-koncepcióban megfogalmazott elvárásoknak megfelelő léptékű tömeg a funkciók egymás fölé rendezésével tudott létrejönni. A tér megfelelő architektúrájú térfallal gazdagodott.

Kiemelt dicséretet kapott: a Láng Művelődési Központ rekonstrukciója, tervezők: Nagy Csaba, Pólus Károly

A kultúrházat 1932-ben építtették a Láng Gépgyár tulajdonosai, dolgozóik és családtagjaik művelődése, oktatása és szórakozása céljából. Az azóta folyamatosan működő intézmény az angyalföldiek identitásának meghatározó eleme. Az épülethez Tokár György tervezésében 1970-ben 456 férőhelyes színház és egy hírlapolvasó épült. Az önkormányzat 2018-ban döntött az energetikai korszerűsítés és modernizálás mellett. Kívülről az eredeti mosott kavics homlokzati panelekre hőszigetelés került, a hőhidas alumínium függönyfal elemeket és nyílászárókat korszerűekre cserélték. A tervezők bátran hozzányúltak a homlokzathoz: a hőszigetelésre kiselemes klinker burkolatot ragasztottak recézett hátsó felével kifelé fordítva. Az egységes új homlokzatképzés felerősíti az épület téralkotó és tömeghatását, a városi kontextusban elfoglalt helyét, így az épület előtti teresedés igazi hellyé, városi térré válhat. A belső terek esetében még inkább jellemző, hogy az eredeti anyagok és szerkezetek megtartására törekedtek. Megmaradt a bejárati jegypénztár műkő felülete, a nagyterem és az előcsarnok szépen rakott mezőtúri tégla falburkolata, a nagyterem lambériaburkolata pedig felújítás után visszakerült korábbi helyére. A kortárs anyag- és színhasználat nem zavarja meg az eredeti, Tokár György által tervezett összhatást. A tervezők ugyanis példaértékű beleérzéssel, tisztelettel és kulturáltsággal mentették át a hazai, háború utáni modern építészetünk egyik szép, de rejtőzködő opuszát.

Dicséretet kapott:

Magyar Telekom és a T-Systems Hungary közös székháza, tervezők: Tiba János†, Király Zoltán, Beczner Balázs, Matúz Melinda

MOME Műhelyház, Műteremház, Médiaház, tervezők: Csomay Zsófia, Németh Tamás

Klapka Központ Szolgáltatóház, tervező: Marosi Miklós

NEXON irodaépület és mélygarázs, tervező: Fernezelyi Gergely DLA

Kastélydombi Luther-kápolna, tervező: Krizsán András DLA

Gratulálunk a díjazottaknak!