2023. 12. 16.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium 2022-es megalakulásával végre újra tárcát kapott az építés ügye. A minisztérium feladatának tekinti, hogy Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre szellemiségének nyomán megteremtse a minőségi magyar építészet feltételeit, amelynek törvényi keretrendszerét az új, „A magyar építészetről szóló törvény” biztosítja majd. Lázár János építési és közlekedési miniszter, egyéni képviselői indítványaként az Országgyűlés december 16-át, Kós Károly születésének napját a Magyar Építészet Napjává nyilvánította.

Az ünnepi eseményen átadásra kerültek az állami építészeti díjak, valamint első alkalommal a Kós Károly-díj is, mint az építész szakma legnagyobb elismerése. A díjátadón Lánszki Regő építési és közlekedési miniszter a köszöntőjében azt mondta: a magyar építészet egy önkifejezés, a magyarok önkifejezése. Az építészek és mindazok, akik ma elismerésben részesülnek, az építészetben végzett munkájuk miatt készek és képesek arra, hogy kifejezzék és megmutassak a világnak, hogy milyen a 21. századi magyarság. Novák Katalin, Magyarország köztársasági elnöke ünnepi beszédében hangsúlyozta: a mai magyar építészet alkotásai azt mondják Magyarországról és a 21. századi magyarokról, hogy mi egy modern országban élünk, modern, korszerű emberek vagyunk, akik tisztelik a hagyományaikat, akik sajátosan „magyart” képesek alkotni, méghozzá világszínvonalon. Olyan művek formájában, amelyek bárhol megállják a helyüket a világon. Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke ünnepi beszédében elmondta: változik a világunk és nekünk az a dolgunk, hogy a szakmában hagyományunk és kultúránk legjavát alkotva szolgáljunk környezetünkben és a jövő számára hasznos példát hagyományozzunk.

Először került sor a Kós Károly-életműdíj átadására. Az elismerést évente egy a Kárpát-medencei építészet hagyományainak megőrzésén és fejlődésének előmozdításán dolgozó, kimagasló tudású és elhivatottságú szakembernek ítélnek meg. Az életműdíjat idén első alkalommal Dévényi Sándor vehette át. A Kossuth-díjas, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett építész életműve összefügg büszkén vállalt pécsi mivoltával és a város fejlesztésével. A hely szellemének történetes megjelenítése, a közösség számára átélhető, expresszív bemutatása alapelemei építészetének, környezetalakításának. Törekvése, hogy a környezethez való illeszkedés révén annak elemeiből merítve új értéket hozzon létre szuverén alkotás formájában. Dévényi Sándor életművében az épületekkel egyenrangú feladatként jelennek meg a városi terek: a pécsi Színház tér, a Jókai tér, az Aradi vértanúk sétánya, vagy a budapesti Nagymező utca egy szakasza, a Rákóczi híd gyalogosfeljárója, a Szent Gellért tér és a Fővám tér. A családi ház léptékű munkáival is iskolát teremtő építész különleges feladatokban is kibontakozhatott, részt vett a lágymányosi Rákóczi híd építészeti tervezésében, valamint a Budapest EXPO ’96 beépítési, arculat- és épülettervezésében. Jelentős alkotása a 2009-ben befejezett kékesdi Szent Mihály-templom.

A kimagasló egyéni – önállóan tervezett építészeti alkotásokra vonatkozó – építészeti alkotói, oktatói tevékenység elismeréséül, életműdíjként Ybl Miklós-díjjal ismerték el Bordás Péter, Dénes György és Krähling János munkásságát.