Milyen lesz az új épÃtési törvény?
Interjú Lánszki RegÅ‘vel, az ÉpÃtési és Közlekedési Minisztérium épÃtészeti államtitkárával
Hamarosan az Országgyűlés elé kerül az új épÃtési törvény, amely számos ponton új lehetÅ‘ségeket fog hozni a hazai épÃtészetben. A törvénytervezetrÅ‘l Lánszki RegÅ‘ államtitkárral beszélgettünk – a szerk.
Milyen koncepció hÃvta életre az új épÃtési törvényt?
Amikor a tavalyi évben a kormány úgy döntött, hogy az épÃtészet és a mérnöki tudományok, a beruházások és fejlesztések számára – amelyek eddig ilyen formában nem kaptak helyet a döntéshozatalban – önálló minisztériumot állÃt fel, felkért minket, hogy tekintsük át, milyen problémák vannak az épÃtésügy területén. Megvizsgáltuk, hogy a jelenleg hatályos törvények elérik-e a céljukat ösztönzik-e olyan épÃtett környezet kialakÃtását, amilyenre vágyunk. Hamar kiderült, hogy komoly problémák vannak, mert az elmúlt évtizedekben rengeteg módosÃtáson estek át mind az épÃtésüggyel foglalkozó törvények, mind a rájuk épülÅ‘ rendeletek. Az is problémát okozott, hogy az épÃtésüggyel kapcsolatos szabályok több törvényben és még több rendeletben kerültek szabályozásra, ami néhol ellentmondásokhoz is vezetett. Látszott, hogy szükség van egy nagy, átfogó megújÃtásra a minÅ‘ségi épÃtett környezet létrehozása érdekében, és hogy az egész épÃtési folyamatot egy átfogó jogszabályban szabályozzuk. Négy törvényt integráltunk: az épÃtési törvényt, a kulturális örökségvédelmi és műemlékvédelmi törvényt, a településképi törvényt, valamint a mérnökkamara és az épÃtészkamara működésérÅ‘l szóló törvényt. Tehát A magyar épÃtészetrÅ‘l szóló törvény ezek összességét képezi.
Komoly minÅ‘ségi problémákhoz vezetett az is, hogy a korábbi idÅ‘szakban a számok és a szabályrendszerek alapján alkották meg a törvényi kereteket. Csakhogy a számoknak való megfelelés nagyon messze áll attól az alapvetÅ‘en kreatÃv gondolkodásmódtól, ami egy épÃtész feladata, és Ãgy önmagában nem garantálja, hogy jó minÅ‘ségű, hosszú távon fenntartható, esztétikus, használható épületek szülessenek. Eldöntöttük, hogy sokkal nagyobb teret adunk az épÃtészeknek, az épÃtészeti elveknek, például törvényi elÅ‘Ãrással biztosÃtjuk, hogy amikor egy épÃtész megtervez egy épületet, utána a tervezÅ‘i művezetéssel, a használatbavételi engedélyhez való kötelezÅ‘ hozzájárulásával vegyen részt, hogy olyan épület valósulhasson meg, amit ténylegesen elképzelt. Természetesen a törvény rendelkezik arról is, hogy ezek ne legyenek kijátszhatók. Az épÃtészkamarával szoros együttműködésben dolgoztunk, és ahol elÅ‘nyöket és lehetÅ‘ségeket adunk az épÃtész kezébe, ott komoly garanciákat és felelÅ‘sségvállalásokat is számon kérünk rajtuk. Azt is fontosnak tartottuk, hogy egyszerűsÃtsük a szabályokat, és kiemeljük, hogy nem csak a kereteknek kell megfelelni, hanem a szakmának, a főépÃtészek és a tervtanácsok véleményének is. Én nagyon bÃzom benne, hogy a következÅ‘ évtizedekben ez alapvetÅ‘ változásokat fog hozni.
Mi lesz egyszerűbb és mi lesz nehezebb az eddigiekhez képest?
Igyekszünk mindent egyszerűsÃteni, hogy minél kevesebb szakhatóságon keresztül, minél rövidebb idÅ‘n belül lehessen eljutni egy engedélyhez, tehát radikálisan csökkentjük bürokrácia, az adminisztráció szerepét. Az alapelvek közé emeljük a digitalizáció elvét is, ami azért is fontos, hogy mind a tervek elkészÃtését, mint az ingatlan-nyilvántartást mérhetÅ‘, ellenÅ‘rizhetÅ‘, digitális irányba tereljük. Ez rengeteg dolgot fog egyszerűsÃteni, pontosÃtani és gyorsÃtani. Számos olyan elvet fogalmaztunk meg, ami kötelezÅ‘vé teszi a különbözÅ‘ informatikai fejlesztéseket. Aminél viszont a korábbi évek tapasztalata és visszajelzései alapján szigorÃtani kellett az az egyszerű bejelentéseket érinti. Az egyszerűsÃtett bejelentés rendszere 6-7 évvel ezelÅ‘tt jött létre, a 300 m2 alatti magánépÃtkezésekre vonatkozóan. Szeretnénk, hogy ez továbbra is gyors legyen, de beépÃtünk egy minÅ‘ségi kontrollt: itt a főépÃtésznek döntÅ‘ szava lesz, ha nem megfelelÅ‘ minÅ‘ségű egy épület, akkor nem lehet automatikusan megépÃteni. Nem csak az épületek megjelenését kell ellenÅ‘rizni itt és minden más épÃtkezésnél is, hanem azt is, hogy hová épülnének: a városok szétterülése a zöld területek rovására nem jó irány, ebben is lépünk most drasztikusan. Ki kell emelni a törvénynek azt a vonulatát, hogy új külterületet belterületbe vonni a jövÅ‘ben nem lehet. Utoljára az 1930-as években volt hasonló jellegű szabály, azóta a városok szétterültek. Az elmúlt húsz évben Magyarország 10%-a beépült. Azt mondtuk, hogy ennek itt a vége, hiszen a természeti környezet drasztikusan fogy. Emellett a főépÃtészi feladatkört megerÅ‘sÃtjük, Ãgy minden esetben kötelezÅ‘ lesz a főépÃtészi vélemény beszerzése, mert hiszünk abban, hogy az alkotott minÅ‘ség idÅ‘ és költségigényes dolog minÅ‘ségnek ideje és ára van, de megéri. A településkép védelmét tehát nagyban fogja segÃteni ez a szabályozás.
Az új épÃtési törvényt igen széles körű szakmai egyeztetés elÅ‘zte meg. Milyen módosÃtásokat eszközöltek ennek hatására?
Nem tudok olyan törvényrÅ‘l, amit ilyen széles körben és ennyi lépésben társadalmasÃtottak volna Magyarországon. Már a törvény koncepcióját közzétettük, még mielÅ‘tt megfogalmaztuk volna. Voltak elképzeléseink, hogy mit szeretnénk, mi a vÃziónk, de már a törvényjavaslat megfogalmazása elÅ‘tt leültünk a legfontosabb szereplÅ‘kkel, önkormányzatokkal, polgármesterekkel, a szakmával, a piaccal, és a beérkezett észrevételek alapján dolgoztuk ki a koncepciót. Az elsÅ‘ idÅ‘szakban csaknem 3000 észrevétel jött. Ezeket véleményeztük, és ahol voltak kérdéseink, ott újabb és újabb fórumokat tartottunk, hogy ne csak az észrevételeket értsük meg, hanem a mögöttük álló szándékokat is. Újra átdolgoztuk és ebbÅ‘l készÃtettük fel a kodifikált verziót, amit aztán szintén megvitatásra bocsátottunk. Jelenleg ott tartunk, hogy a kormány elfogadta a tervezetet, az utolsó nyilvános kör éppen ezekben a napokban zajlik. Összességében végül több mint 5000 véleményt vizsgáltunk meg és elfogadás esetén dolgoztunk bele a törvénybe.
Hogyan tud segÃteni az épÃtési törvény az éppen lejtmenetben lévÅ‘ hazai épÃtÅ‘iparon?
Az épÃtÅ‘ipar jelenleg valóban egy nehezebb idÅ‘szakot él át. Most annak van itt az ideje, hogy ha kevesebbet is épÃtünk, de nagyon pontosan megtervezzünk, hogy mit szeretnénk épÃteni késÅ‘bb, ha újra több forrásunk lesz. Ez segÃt felkészülni a késÅ‘bbiekre. A kivitelezÅ‘k piacán biztos, hogy lesz változás, egyfajta letisztulás. A törvény erre vonatkozóan is minÅ‘ségi garanciákat tartalmaz, mind a munkavégzésre, mind az anyagfelhasználásra vonatkozóan. A biztonságot és a minÅ‘séget tudjuk ezáltal garantálni.
LehetÅ‘séget jelent a piacnak, hogy majdnem milliós nagyságrendben állnak üresen épületek Magyarországon, mert üzletileg nem érte meg ezekkel foglalkozni. Mi viszont azt mondtuk, hogy márpedig ezek értékkel bÃrnak, történetük van, illeszkednek a településképhez. Sokkal fontosabb felújÃtani a használaton kÃvüli épületeket, mint kifelé terjeszkedni. Ezért a törvény kedvezményekkel ösztönzi a meglévÅ‘ épületállomány felújÃtást, de a felhagyott ipari és egyéb területek hasznosÃtását, az un. barnamezÅ‘s beruházásokat is.
Az új törvény milyen arányban érinti a magán- és céges beruházásokat, illetve az állami épÃtkezéseket?
Nem arról szól, hogy ki fizeti a révészt, hanem arról, hogy bárki, aki épÃteni szeretne, ezt milyen keretrendszeren belül tudja végezni. Tehát minden épÃtkezést ez az alaptörvény szabályoz.
Hogyan összegezné, mi az alapvető irányelve az új törvénynek?
Azt hiszem, ilyen törvény nem volt még Magyarországon, ugyanis nemcsak a szabályokban és a számokban hiszünk, hanem alapelveket határoztunk meg, amelyekre főépÃtészi, tervtanácsi döntéseket lehet alapozni. Az alapelvek közül néhányat kiemelve, ilyen a műemlékek védelme, a zöldterületek védelme, a barnamezÅ‘s területek beépÃtésének elsÅ‘bbsége, a digitalizáció, és talán az egyik legfontosabb, mindennek a kezdetén, hogy mit is épÃtsünk. Az illeszkedés a törvény egyik kulcspontja. Ez persze nem kötelezÅ‘ stÃlusokat jelent, hanem azt, hogy az új épületnek minÅ‘ségi kapcsolódása legyen az adott településhez. Vagyis hangsúlyozzuk a helyi adottságok, a hely szelleme, kultúrája, karaktere, a település vagy településrész jellemzÅ‘ anyaghasználati szokásainak, a környezetnek a figyelembe vételét. Ez nem azt jelenti, hogy másolni és utánozni kell azt, ami ott van, de abból a formavilágból, abból a formakincsbÅ‘l, abból a történetiségbÅ‘l kiindulva kell, hogy kapcsolódjon az épület a környezetéhez. Teljesen más Szentendre belvárosába épületet tervezni, mint egy ormánsági kis faluba, vagy Budapest szÃvében. Számos tekintetben lehet illeszkedni: magasságban, anyaghasználatban, szÃnben, szellemiségben, történetiségben. Aki ott helyben él, vagy ismeri a környezetet, az pontosan fogja ezt érteni és a főépÃtészek ellenÅ‘rizni tudják ennek a betartását.
Mikorra lesz érezhetÅ‘ a törvény pozitÃv hatása?
Jelenlegi ismereteink szerint az új épÃtési törvény 2024 nyarán fog hatályba lépni. De vannak olyan területek, ahol természetesen hosszabb felkészülési idÅ‘ szükséges. Ilyen a barnamezÅ‘s kataszter elkészÃtése, a műemléki kataszter és pontos nyilvántartás teljes átvizsgálása, ezt nem lehet néhány hónapon belül elvégezni. Tehát különbözÅ‘ életbelépési dátumok lesznek. De azt gondolom, hogy az alapvetést tekintve abban a pillanatban, hogy a törvény hatályba lép, és behozzuk ezt a vadonatúj szemléletet, hogy nem a számoknak kell megfelelni, hanem az épÃtészeti minÅ‘ségnek, az élhetÅ‘ségnek, az elsÅ‘ újonnan beadott terveknél lehet majd érezni a hatását. Ez pedig stabilitást és minÅ‘ségi javulást fog eredményezni, amit mindenki láthat majd az új épületeknél és a régiek megújulása során.