A Heidi Horten Collection múzeuma, Bécs

Építészek: Marie-Therese Harnoncourt-Fuchs, Ernst J. Fuchs – the next ENTERprise architects
Szöveg: Szegő György
Fotók: Stefan Oláh

Bécs belvárosa a MuseumsQuartier átadása óta eltelt húsz évben a modern és a kortárs vizuális művészetek egyik fontos világszínpadává érett. A múlt évben az egykori várfalak helyén épült Künstlerhaus – az Essl-gyűjteményt befogadva – Albertina Modern néven újult meg. A Karlsplatzon látványos módon bővítik a Wien Museum sokat vitatott épületét is. Az Opera és a régi Albertina közötti tömbben pedig nyár közepén átadták az urbanisztikai tradíciókat és a korszerű múzeumok igényeit egyszerre szem előtt tartó, rangos Heidi Horten Collection új otthonát.
A frekventált, mégis intim városi helyszín, az adott historizáló architektúra és az elsősorban kortárs tartalom diktálta igények ellentmondását az építészeknek sikerült szépen feloldani, a megújult ház előnyére. A Burg szomszédságában, a Ringstrasse építészetével leírható tömbbelső közös udvarán eredetileg hercegi lovarda működött. A Monarchia utolsó békeéveiben a Kancellária eklektikus irodaházat építtetett a helyére. Most e ház múzeumi újjászületésében a megtartott iroda-cellasor épületszerkezetei nem illettek a tágasságot kívánó kiállítás-funkcióhoz. Az épülettömeg a k. u. k. Bécs hangulatát őrizte, de nem élvezett műemléki védelmet, így nem volt akadálya a belső átformálásának.
A 2014-től már befektetők által birtokolt házat három éve megvásárolta az európai hírű modern és kortársművészeti gyűjtemény birtokosa, Heidi Horten. Meghívásos pályázatot írtak ki az átalakításra, melyen a berlini Ortner & Ortner, Kuehn Malvezzi és a bécsi next ENTERprize építészirodák vettek részt. Utóbbi ihletett terve úgy nyerte el a megbízást, hogy a cég portfóliójában eddig nem volt múzeumépület, de számos kiállítás-installáció tervük nyomán otthonosan mozogtak a ház kötöttségeinek és új funkciójának szorításában.
A megbízóval együtt szerették volna megtartani a történeti homlokzatot, így az egykor romantikusan rejtőzködő irodapalota-forma és a múzeum mai funkciójának feszültségéből a kortársi szellemiség került előtérbe. Az építészek által publikált koncepciórajzok szerint a főhomlokzat szinte színházi függönyként takarja megtisztított központi belső térbe függesztett első és második emeleti kiállítóterek „színpadait”. A régi épület zárt centrumában, a muzeológiában white qube-ként elvárt semleges térben 45 fokkal elfordított platókon a műtárgyak így neutrális környezetben jelenhetnek meg.
A régi alaprajz és az átlós szerkesztésű belső „négyszögek” közötti negatív terek segítségével keletkező áttört, lebegő szintek áramló tér hatását adják, izgalmas átlátásokat generálnak. A minimalista, finom színárnyalatokkal alakított belső homlokzatok és a plató-enteriőrök mellvédjeinek találkozása, a szinteket összekötő, plasztikaszerű, bravúrosan formált függőlépcsők, ezek részletei, minden apró detail átgondolt formai-szerkezeti kialakítást kapott.

Generáltervezés: the nextEnterprize, harnoncourt, fuchs & partner
Építészek: Marie-Therese Harnoncourt-Fuchs, Ernst J. Fuchs, Christoph Pehnelt, Alexander Holzmann, Serdar Öztürk, Madeleine Malle, Christoph Neuwirth, Inés Klausberger, Cristina Meregalli, Martina Lajczak, Nathaniel Lorenz, Admir Dzakulic, Vojislav Dzukic
Statika: Bollinger und Grohmann ZT GmbH
Tájépítészet: Land in Sicht GmbH
Világítási koncepció: Designbüro Christian Ploderer GmbH