Az Eisele-villa felújítása
Kertész Imre Intézet, Budapest
Építész: Szalay Tihamér
Belsőépítész: Ficzere Anett
Szöveg: Szegő György
Fotók: Bujnovszky Tamás
Eisele József kazángyáros villáját 1910-ben Hoepfner Guido (1868–1945) és Györgyi Dénes (1886–1961) tervezte. A ház egyedi karaktert képvisel a szecesszió magyar építészettörténetben. 1948-ban államosították, sokféle funkciója volt, végül idősek otthona lett. A megújult villa történeti épületként a téma foglalata lett, az intézetet működtető Közép- és Kelet-európai Történelem- és Társadalom Kutatásért Közalapítvány a névadó Kertész Imre Nobel-díjas író hagyatékrészein túl Arthur Koestler, Petri György, Pilinszky János és Sziveri János alkotói hagyatékát is gondozza. Olyan magyar írókét és költőkét, akik a diktatúrákban, a totalitariánus elnyomásban való létre, a túlélés drámáira fókuszáltak szinte teljes életművükben.
A teljes körű felújításban az eredeti – kissé Hoffmann, Moser és Mackintosh világára emlékeztető – díszítések többségét Szalay Tihamér és Ficzere Anett egykori szépségükben állították helyre.
Generáltervezés: MD Studio
Felelős építész tervező: Szalay Tihamér
Építész munkatárs: Jeney Andrea
Tartószerkezet: Fekete Szabolcs – MD Studio
Belsőépítészet: Ficzere Anett – Muzsai-Ficzere Kft.
Épületgépészet: Temesvári László – Temesváriterv Kft.
Épületvillamosság: Kelemen Ferenc – Kelevill Bt.
Környezetrendezés: Andor Anikó, Torma Sarolta – Land-A Kft.
Művészettörténész: Dr. Déry Attila