Dubaji Expo, Magyar Pavilon

Építész: Csernyus Lőrinc
Szöveg: Szegő György
Fotók: Csernyus Bence

Ellentétben a Velencei Képzőművészeti és Építészeti Biennálék 25 éve tartó főkurátori vezénylésű új metódusával – addig ezek is az expók szerinti, nemzeti teljesítményeket felmutató tematikus művészeti világkiállítások voltak –, a 2021-ben megrendezett 2020-as Dubaji Világkiállítás továbbra is tartja az 1851-ben bevezetett eredeti koncepciót. Azaz nemzetek kirakataként, nemzeti pavilonokkal szól a világ nagy kérdéseihez. A mi expo-történetünk csúcsai az 1900-as párizsi, az 1911-es torinói és az 1992-es sevillai magyar pavilonok és kiállításaik voltak.

Csernyus Lőrinc építész Makovecz Imre életműve és sevillai teljesítménye nyomán gondolkodott a dubaji pavilonról. Elmondása szerint nem a sevillai magyar pavilon konkrét példája szerint állt neki a tervezésnek, hanem a Makovecz Imrével eltöltött mester-tanítvány és munkatársi viszony vezérelte. Az anyaöl archetípusának Csernyus épületében primátusa van az expo ökológiai tesz-vesz tematikájához képest. Azaz a környezet globális léptékű megmentéséért folyó munkában az emberi ősműveltségnek kell az alapnak lennie.
A pavilon kettős héjú ház, hangsúlyosan látszó faszerkezettel, belső kupolatérrel; ennek második, külső „bőre” a fedés és egy koronaszerkezet. A kupola és a korona-koszorú között felfelé szélesedő spirális rámpa tereli a látogatók figyelmét az ég felé. A ház – azon túl, hogy a fa a Perzsa-öböl országaiban ma ismeretlen építőanyag – épületfizikai tanulságokat is megfogalmaz. A külső burok kevés üvegfelülettel reflektál a helyszín szélsőséges hőmérsékletére, miközben az üveghomlokzatok használata ugyancsak kártékonyan túlpörög a modern építészetben. Ez a pavilon környezetbarát, építése és működtetése víz- és energiatakarékos. Az épületet több hónapi munkával 17 magyar ács rakta össze. A víz téma jelentős alfejezeteként jelennek meg benne a termál- és gyógyfürdőink, illetve az arra épült turisztikai kínálat. Az Expo 25 millió nézőre számít, míg a mi pavilonunknál egymillió látogató a terv.

Vezető tervező: Csernyus Lőrinc
Építészek: Váradi Balázs, Tóth Márton
Építész munkatársak: Salap Endre, Luisa Tolentino, Fridrik Mátyás, Várnai Bence
Belsőépítészet : Tóth Márton
Belsőépítész munkatársak: Luisa Tolentino, Salap Endre
Kiállítás, látvány: Lin Szu, Szurdi András, Szurdi Linda
Statika: Pongor László
Épületgépészet: Szalóky László
Elektromos tervező: Sándor Dávid
Táj- és kerttervező: Buella Mónika
Épületszerkezeti szakértő: Laufer Péter
Tűzvédelem: Végh Ferenc
Akusztika: Borbás László
Felvonó: Makovsky Zsolt