Duna Aréna, Budapest

Építészek: Ferencz Marcel, Détári György
Szöveg: Botzheim Bálint
Fotók: Bujnovszky Tamás

A sport, mint európai kultúránk egyik ősi eleme, tisztán őrzi a klasszikus görög-római értékképzeteket. Az ideák elhivatott keresése, a tökéletes mozgásforma megtalálása olyan törekvések, melyek a legmagasabb szintű építészeti gondolkozásban is jelen vannak.

A pesti Duna-part látványa az Árpád hídon napi rendszerességgel közlekedők számára a városról alkotott kép egyik meghatározó eleme. Dél felé tekintve a Parlament nyitja a sort, majd a Szent István park múlt század eleji épületeit látjuk. Ezután, egészen az Árpád hídig, lakótelepek betontengere uralja a képet. Szemben a két irodaház (Duna Tower és Europa Tower) magasodik ki a tömegből, mögöttük a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság épülete tűnik elő. Észak felé új építésű lakóházak türemkednek be a képbe, melyek bármelyik disztopikus sci-fi háttereként megállnák a helyüket. Ebben a zűrzavarban rendet sugárzó, szinte felmentő erőként jelenik meg a Duna Aréna tiszta geometriájú tömbje. A jelenleg látható két ideiglenes lelátót terv szerint a tél beállta előtt lebontják, helyére az épület most látható homlokzatával megegyező burkolatú oldalhomlokzatot építenek, így alakul majd ki az épület végleges formája. (…)

A Duna Aréna koncepciótervének hullámait a költségek, a szűk határidő és a tervezési program bővülése szorították mederbe. Mindez azonban végül előnyére vált az épületnek.

A Dunára hangoltság fontos eleme a diszpozíciónak. Az épület hossztengelye merőleges a folyóra, a versenymedencét és műugrómedencét magába foglaló, Duna felőli oldalra helyezett tömb hídfőként áll a parton, mögötte partot mosó hullámként húzódik befelé a fejépület, amely a bemelegítő és tanmedencének, valamint a bejárati térsornak ad helyet. Az épület formájához hasonlóan a szerkezet alapvetése is egy archetípust idéz: a négy merevítőtornyon nyugvó rácsostartós tetőszerkezet az ipari építészet egyik alapképlete, a legracionálisabb szerkezetek egyike. A főépület csarnoka 96 méteres fesztávval az egyik legnagyobb egybefüggő lefedett tér lett Magyarországon.

Építész tervező: Napur Architect Kft.
Építészek: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA
Generál tervező:  Tecton Kft
Felelős tervező, építész társszerző: Varga Béla
Építész társszerző, projektvezető: Fodor István
Építész társszerzők: Pindes Ákos, Ükös Tamás
Tartószerkezet: Szántó László Gábor
Épületgépészet: Pilz Norbert
Épületvillamosság: Ivanics Zoltán
Tűzjelző hálózat: Ivanics Zoltán
Közmű: Bíró Attila
Elektromos közmű: Pendli Gábor
Út- és forgalomtechnika: Macsinka Klára
Kert- és tájépítészet: Steffler István
Audiovizuális technológia: Magos Balázs
Uszodatechnika: Sallai Zoltán
Sporttechnológia: Zékány Márta
Tűzvédelem: Horváth Lajos
Akusztika: Csott Róbert
Épületfelügyelet: Harmath László
Belsőépítészet: Szokolyai Gábor – MCXVI Kft
Design elemek: MOME
Megrendelő: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.
Fővállalkozó: Market Építő Zrt.