Lila-hegyi kilátó, Győrújbarát

Építész: Koller József
Szöveg: Mizsei Anett, Katona Vilmos
Fotók: Hajdú József

313 méteres dombtetőn létesült 1977-ben az a geodéziai mérőtorony, amely sok évi elzártság után nemrégiben új köntöst kapott, és ismét biztonságosan fogadhat látogatókat. Az elmúlt évek kilátóépítési hullámának egyik újabb szerethető, egyszerű struktúrájú, mégis szimbolikus tartalommal bíró építménye lett a Lila-hegyi kilátó.
Nyúl község és Győrújbarát határában áll az újból megnyitott Lila-hegyi kilátó, amely egyben a Szent Jakab zarándokút (Camino Húngaro) Pannonhalmát Győrrel összekötő szakaszának látványos magaspontja és pihenője. Elhelyezkedéséből adódóan mind Pannonhalma, mind Sopron irányába nagyszerű, 360°-os panoráma nyílik róla, dél felé egészen a Bakony kékbe vesző sziluettjéig.
Nem ez az első kilátó azok közt, amelyek az elmúlt években valamilyen „talált tárgy” alapjain, azt továbbépítve vagy arra rátelepülve jöttek létre. A galyatetői Bivak (Nartarchitects, lásd MÉ 2015/7) nemcsak a hazai sajtót, laikus és szakmai közönséget hódította meg. Az eredeti terméskő hasáb geometriáját felfelé és oldalra is folytatva a beton és acél kilátó nemzetközi sikert is aratott: döntőbe jutott, majd közönségdíjat nyert az Architizer A+ Awards 2016-os versenyén. Szemben a Galya romjaiban is vonzó terméskő tornyával, egy korábbi katonai lövegállás rút betonalapján nyugszik a Hármashatár-hegyen 2016-ban átadott kilátó. A szokatlan formájú, 8×8 méteres befoglaló méretű, filigrán szerkezetű faépítmény szándékoltan nem torony: virágként nyílik meg a háború maradványain. Takarja és illeszkedik a meglévő alapra, nem nő túl azon, így tiszteletben tartva a Pilisi Parkerdő szigorúan védett természeti közegét.

Generáltervezés: Koller és Társa Kft.
Vezető tervező: Koller József
Építész: Tóth Csaba
Statika: Szőnyi László – GEON Építész Stúdió
Kivitelezés: Fitotron – System Kft.