Laboratórium a parkban
Bosch Budapest Innovációs Kampusz
Építész: Annus Marina
Szöveg: Debreczeni Péter
Fotók: Bujnovszky Tamás
A Bosch Innovációs Kampusz a városképbe harmonikusan illő, környezetével integrálódni igyekvő épületegyüttes, s bár a kortárs irodaépítészet minden tervezési elvét felvonultatja, a közösségi tervezéstől kezdve a magas szinten automatizált irodatereken át az energiatakarékos megoldásokig, de legfőbb értéke a telepítése és nyitott, bevonzó viszonya a várossal. Az épületegyüttes telepítését tekintve tényleges kampusz, a meglehetősen nagy méretű, multifunkcionális épületegyüttest zöld közterek tagolják. Mivel funkcióját tekintve gépjármű-technológiai fejlesztőközpont, ezért az iroda funkció mellett lényegesebb és értékesebb a cég szempontjából a 90 000 négyzetméteres telken található, nagyjából 14 000 négyzetméternyi területet elfoglaló műszeres kutató és tesztlabor, különleges kültéri tesztpálya és tesztcsarnok, illetve egy gyalogoshíd is. Maga az iroda funkció mindezek mellett másodlagos szerepet tölt be. Méretét és felszereltségét tekintve ez az egyik legnagyobb Bosch fejlesztőközpont Európában, s többek között ennek is köszönhető, hogy a cég hajlandó volt innovatívabb tervezési elvekkel viszonyulni a tervezés folyamatához. Az épületegyüttes több fázisban épül, az első, már megvalósult része a Gyömrői út felé eső tömb a teljes telek rendezésével, ehhez később csatlakoznak a Sibrik Miklós úton épülő egységek. Az épület függőlegesen két egységre bontható. Az egész telken elterülő lepényépületben a fogadó- és közlekedőszint, a nagyobb belmagasságot igénylő tesztlaborok és parkolók találhatóak, míg az ebből kinövő négyszintes, toronyszerű építményekben kaptak helyett az irodák és a hozzájuk kapcsolódó funkciók. A lepényépület teteje parkosított, könnyedén elérhető a tornyokból, lényegében itt egy második, még privátabb park született. Ehhez a lepényépülethez csatlakozik majd a később elkészülő gyaloghíd, melynek teteje szintén parkosított lesz. A Bosch Innovációs Kampusz sok szempontból jó példát mutat arra, hogy egy félig ipari, félig irodaépület miként képes revitalizálni egy városrészt, s hogyan lehetséges átgondolt és stratégiailag indokolt módon apró lépésekkel hozzáalakítani egy cég munkakultúráját a korszerű épített környezethez úgy, hogy az a város hasznára is válik.
Generáltervező: CÉH Zrt.
Projektvezető: Borbély Attila
Felelős építész tervező: Annus Marina
Statika: Ambrus Roland
Elektromos tervezés: Lénárt Attila
Épületgépészet: Lukács László
Tűzvédelem: Brindzsik Orsolya
Híd, tartószerkezet: Léhner Alfonz
Környezetrendezést: Wallner Krisztina
Felvonó: Lukács László
Talajmechanika: Móczár Balázs
Közmű: Gárdonyiné Kormos Mária Ibolya
Közlekedés: Várnai Péter