A szentendrei Ferences Gimnázium igazgatási épülete

Építészek: Golda János, Híves Melinda, Mészáros Erzsébet
Szöveg: Hadik András
Fotók: Szántó Tamás
 
Az államszocializmus idején megmaradt, igen kevés katolikus egyházi iskola közül a szentendrei Ferences Gimnázium volt Magyarországon az egyetlen koedukált. Első tanári karában a ferencesek mellett más – felosztott – rendek (ciszterci, szaléziánus, bencés, piarista) tagjai is helyet kaptak. Diákjai a Szentendrén élők mellett a környező falvakból jártak be, de a legtöbben a fővárosból jöttek, főleg olyanok, akiket „osztályidegen” szüleik miatt nem vettek fel budapesti gimnáziumokba. Az intézmény 1950-ben az egykori csendőrség földszintes épületegyüttesét kapta meg, amely két udvar köré szerveződött, gazdasági épületekkel és istállókkal. Az iskolát fenntartó rend idővel úgy látta, hogy a főbejárattól északra lévő, többszörösen toldozgatott földszintes épületszárny nem tudja biztosítani a hozzárendelt funkciók tereit, ezért a meglévő szárny bontása után egy egyemeletes, magastetős épületet kívánt építtetni. Az új egység a régihez képest nemcsak vertikálisan, hanem horizontálisan, az udvar felé is bővülést eredményezett. A bővítéssel nem hivalkodó, a régi kolostorok szigorú építészetét mai módon megidéző, kisvárosias környezetéhez illeszkedő, jól használható alkotással gazdagodott.

Építtető: Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány
Generáltervező: Káva Építő, Vállalkozó és Szolgáltató Kft.
Felelős tervező: Mészáros Erzsébet
Építészek: Golda János, Híves Melinda, Mészáros Erzsébet
Tartószerkezet: Kenese István, Csáki Tibor
Gépészet: Szira János, Téglás Zsolt
Épületvillamosság: Major Péter, Nagy Gábor
Tűzvédelem: Fenyvesi Zsolt