Koncertterem, Karlovy Vary, Csehország

Építész: Petr Hájek
Szöveg: Götz Eszter
Fotók: Benedikt Markel, Pavel Nasadil, Petr Polák

Évszázadok óta évente ezrek, a 20. század közepe óta már milliók látogatják a csehországi Karlovy Vary gyógyfürdőit, ahol 13 nagyobb és 300 kisebb gyógyforrás ontja magából az ásványi sókkal teli meleg vizet. A várost a 14. század elején alapította IV. Károly német-római császár, és már egy évszázaddal később Európa legelső gyógyhelye lett. A város első nagy építkezési korszaka az 1759-es tűzvész utánra tehető, ekkor jelentek meg a klasszicista fürdő- és lakóházak. Majd a 19. század végén újabb boom következett, amikor a Monarchia-szerte színházépületeiről híres bécsi Fellner és Helmer építésziroda historizáló stílusa hagyta rajta a nyomát a város számos épületén. Az 1895-ben megépült neobarokk Császári Fürdőt is ők tervezték, ez a város egyik legértékesebb épülete, amely Ferenc József császárról kapta a nevét. Átadásakor a világ legkorszerűbb fürdőjének tartották, több mint nyolcvan hőforrás táplálta, amelyek 2000 méter mélységből törtek fel. A legmelegebb, 73 Celsius fokos Vřidlo-forrás gejzírként lövellt fel 12 méter magasra az egyik oszlopcsarnok közepén.

A műemléki védelem alá helyezett, de egyre rosszabb állapotba került fürdőben a nyolcvanas években kaszinó működött, alkalmanként kulturális események helyszíneként használták, majd bezárták. Csak 2019-ben kezdődött a helyreállítása, és 2023-ban múzeumként nyílt meg újra. A rá következő évben Petr Hájek építész és csapata az átriumudvarban egy színházi- és koncerthelyszínt alakított ki. A koncepció merész, ugyanakkor megjelenésében és szellemiségében is illeszkedik az épülethez. Az átrium a fürdő fénykorában gépteremként működött, itt volt a tőzegszállító berendezések központja. A tervezőket éppen a történelmi „tőzeggép” ihlette meg: egy új „gépet” helyeztek el itt, amely a nézőtérrel és a színpaddal együtt a legkorszerűbb szcenikai és akusztikai berendezéseket fogja össze. A pirosra festett szerkezet pont úgy foglal helyet az udvarban, mint annak idején a fürdő működését szolgáló, invenciózus mechanikai objektumok. Az újjáéledt udvar a 21. századi technológia és a műemléki épített környezet harmonikus együttműködésével igazi kuriózum lett, zenei és színházi élményeket kínálva a fürdőváros látogatóinak, egyben jó példát mutatva a műemlékek értő újrahasznosításának.