• ремонты от компании StroySila
  • укладка тротуарной плитки
  • Térbe vetítve

    Solium Regni – Kiállítás és Kőtár, Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont

    Építészek: Gerzsenyi Tibor, Karácsony Tamás DLA
    Szöveg: Klobusovszki Péter DLA
    Fotók: Réthelyi-Prikkel Tamás

    A székesfehérvári királyi bazilika és a mellette működő királyi prépostság maradványait bemutató romkert és az ezt keretező épületegyüttes 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulójára készült el. A napjainkig eltelt időben több kísérlet is történt az együttes megújítására. Az ezredforduló környékén lezajlott két pályázat; a felépített, majd elbontott romvédő tető a területtel kapcsolatos politikai, szakmai és közéleti egyetértés hiányáról árulkodnak.
    A romterület és a hozzá kapcsolódó leletanyag sorsáról folytatott gondolkodás fontos állomáshoz érkezett. A helyszíntől pár száz méterre álló egykori mozi 15 éve bezárt épületének átalakításával elkészült a királyi bazilika emlékének szentelt kiállítótér és kőtár, amely a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely ideiglenes látogatóközpontjának szerepét is betölti. Az intézményegyüttes, mely a székesfehérvári Szent István Király Múzeum keretében működik, a Solium Regni – az ország trónusa – nevet kapta, utalva az egykori bazilikában állt uralkodói székre. Az új intézmény célja a széthordott, majd később fellelt kövek bemutatása és raktározása, az épület történetének, annak építészeti, művészettörténeti, kultúrtörténeti, politikatörténeti összefüggéseinek feltárása.
    Az egykori filmszínházat magába foglaló épület két eltérő karakterű elemből áll: a Várkörút házsorába zártsorúan illeszkedő, ma is lakófunkciót betöltő részből és a tömb belsejébe nyúló, szabadon álló, íves falú moziteremből. A két tömeg közti szögtörést és az összeköttetést a földszinten telekszélességű nyaktag oldja meg, míg az emeleten a kettő közt kis udvart találunk, ahová a lakásokhoz vezető függőfolyosók néznek. A Szent Imre-év (1931) és a Szent István-emlékév (1938) közé eső időszak a város fejlődésében dinamikus időszakot jelentett, ekkor 1937 és 1939 közt épült fel az együttes id. Hübner Tibor tervei alapján.
    Az átalakítás során az utcára megnyíló előcsarnok funkciója változatlan maradt, az egykori moziterembe pedig a kiállítótér került. Úgy tűnhet, azon túl, hogy az íves végfal külső burkolata most a belső térben a padlóig leér, kettőjük térbeli kapcsolata változatlan maradt. Az egyetlen, ám annál lényegesebb különbség, hogy az egykori gépház közbenső és záró födémének kibontásával új felülvilágító készült, amely az oldalhomlokzaton függőleges felületként folytatódik. Itt fény jut be, megvilágítva az egykori bazilika 12. századi átépítéséhez tartozó, bélletes főkapu vélhető egykori megjelenésére utaló elrendezésben elhelyezett faragványait, ez egyben az új kiállítótér bejárata is.
    A hajdani vetítőterembe lépve egy háromhajós teret találunk. A főhajó a legmagasabb, a jobb és a bal oldali szélességüket és magasságukat tekintve is különböznek. A mozi egységes teréből úgy lett háromhajós, hogy két dobozt fölakasztottak az épületet záró szintmagas gerendákból álló födémszerkezetére. A két dobozból nem látunk le a földszintre, viszont a födém gerendái közt az oldalhomlokzatokon lévő felső bevilágítósávon keresztül mindhárom tér kap természetes fényt, közös légterük világosan érzékelhető. A három tér három tematikus kiállítóteret foglal magába. Az épület alatt kőraktár létesült, amely a királyi bazilika eddig előkerült, de fentebb ki nem állított építőelemeinek tárolására szolgál és a kapcsolódó kutatási, restaurálási munkák színtere.

    Építészek: Gerzsenyi Tibor, Karácsony Tamás DLA
    Építész munkatársak: Csík Zsolt, Dienes Péter, Glavanovics Orsolya, Juhász Balázs, Kern Orsolya, Lality Áron, Rádai Mária, Sebők Ildikó, Selényi György
    Kiállítás és installáció építészeti tervei: Karácsony Tamás DLA, Kern Orsolya; Buzás Bence, Jäger Krisztián
    Tartószerkezet: Pozsgai István†, Ther Antal, Bognár Attila, Bognár Balázs
    Épülettechnikai tervek: Jerkó Anikó, Marosi Zsolt, Zöhls András, Sótér László; Méhész Márton, Berey Gábor, Nagy Gábor, Labádi Mihály, Benka Csaba
    Kiállítási- és arculatgrafika: Czakó Zsolt
    A kiállítás kurátora: Biczó Piroska
    Kivitelező: Fehérép Kft.