A Grafit Műterem mintatervei

Szöveg és tervek: Grafit Műterem

A Lechner Központ mintaterv ötletpályázatára 2019-ben készült tervek az ismert „kockaház” típustervből a mai igényeknek, trendeknek megfelelő, bővíthető családi házak átépítését teszik lehetővé. A Grafit Műterem építészei vidéki és városi környezetre is terveztek variációkat, melyek közül a városias típus az ötletpályázaton megvételt nyert, és 2020-tól elérhető a Nemzeti Mintaterv Katalógusban.
A második világháború után Magyarországon fellendült a lakásépítés. Az ’50-es, ’60-as években a fővárosban és a nagyobb városokban állami támogatással épültek a lakások, melyek nagy része lakótelepi lakás volt. Később kezdtek elterjedni az ún. kockaházak, részben a szigorodó helyi építési szabályoknak, részben a városok és falvak külterületein újonnan osztott telkek méreteinek, részben pedig a költséghatékonyságnak köszönhetően. Az 1956-os és az 1969-es nagy árvizek pusztítása miatt is igény lett gyorsan és olcsón felépíthető házakra. A ’80-as évekig mintegy 800 000 kockaház épült országszerte. A típustervek később jelentek meg, ami már az építész szakma válasza volt az elterjedőben lévő kockaházakra, azonban ezek a tervek nem váltak népszerűvé, nem tudtak vetekedni a kockaház építési költségeivel.
A kockaházakat jellemzően 90-100 m2-es négyzetes alaprajz jellemzi, ami középfőfallal osztott. Általánosan az utcai traktusba került a két nagy lakószoba, függetlenül attól, hogy milyen tájolású volt a telek, a hátsó traktusba a középfolyosó mentén a lakókonyha, fürdőszoba és a tároló. Mivel a lakószobák jellemzően az utca felé néztek, a háznak nem alakult ki eleven kertkapcsolata, terasz hiányában csak a főbejáraton át lehetett kijutni a kertbe. Sok ház – főleg vidéken – kalákában, egyszerű eszközökkel épült, így a minőségük is elég vegyes képet mutat. Építőanyagok tekintetében vannak vályogfalas fafödémes változatok és a kor színvonalának megfelelő B 30-as téglából készült, félmonolit födémes épületek is. A tető egyszerű faszerkezetű sátortető volt, gyakran palafedéssel.
A kockaházak energetikai szempontból sem felelnek meg a mai standardoknak. Egyetlen előnyük a kompakt forma, de a korszerűtlen építőanyagok és a gyakori szakszerűtlen kivitelezés miatt nehéz az energetikai korszerűsítésük. A meglévő házakat még az előző generáció építette, azok gyermekei, az X generáció nőtt fel bennük, de az épületek felújítását már az Y generáció fogja elvégezni, a maguk igényei szerint, nagyobb egybenyitott terekkel, dolgozószobával az otthoni munkavégzéshez, közös nappalival a családi együttlétekhez.
A környezettudatosság szempontjából egy felújítás, illetve átalakítás környezetkímélőbb megoldás, mint új házat építeni, részint a kevesebb anyagfelhasználás miatt, részint azért, mert nem vesz el új területeket a természettől. Tervünkben két különböző környezeti helyzetet vizsgáltunk meg: egy urbánus, heterogén szituációban, illetve egy hagyományos falusi környezetben elhelyezett kockaház típust, mindkettőnél a környezethez alkalmazkodva.

Vezető tervező: Varga Piroska DLA
Építész munkatársak: Horváth Marcell Gergely, Kocsik Eszter, Somkutas Bianka Gizella, Répay Dorottya, Lezsovits Gergely