A nyílt ötletpályázat eredménye

Fotó: Bujnovszky Tamás

2015. december 14-én hirdette ki az Országgyűlés Hivatala a budapesti Kossuth tér 6-8. alatti irodaház átalakítására kiír ötletpályázat eredményét. A felhívás a homlokzatokra és a tömegformálásra vonatkozó építészeti ötletek, lehetséges megoldások kidolgozását kérte. Az épület az átépítés után az Országgyűlés hivatali szervezete egyes részeinek elhelyezését fogja szolgálni.

Az ötletpályázatra összesen 40 pályamű érkezett, közülük négyet érvénytelennek minősítettek. A bírálati szempontok az alábbiak voltak:
– mennyire harmonikus a környező épületekkel, környezettel való kapcsolata, milyen a homlokzat megfogalmazásának építészeti minősége; mennyire méltó a Nemzet Főteréhez és az Országházhoz;
– szerkezeti rendszere, anyaghasználata, műszaki megoldásai biztosítják-e a megvalósíthatóságot, a létrejövő új homlokzattal, lefedéssel szemben a funkcióból fakadóan megfogalmazódó akusztikai, tűzvédelmi, hőtechnikai, üzemeltetési, stb. elvárások kielégítését;
– milyen környezettudatos, innovatív megoldásokat használ, mely az épület gazdaságos üzemeltetését elősegíti.
A pályaművek között több munka is tartalmazott a továbbtervezés során felhasználható elemeket. A Bírálóbizottság mindösszesen 7 db ilyen pályamű megválasztása mellett döntött, ezeket megvétellel díjazta.
A zsűri általános értékelése szerint a feladat legnehezebb része az volt, hogyan lehet az 1972-ben átadott épület hétemeletes vázára egy, a vele összeépült hatemeletes épület historizáló homlokzatának ritmusával összhangban álló homlokzatot kialakítani. Több pályázó erre a kérdésre azt a választ adta, hogy „sehogy, ezért ne is próbáljuk meg”. Ezek a pályaművek olyan homlokzati elképzeléseket vázoltak fel, amelyek egy adott esetben korrektül kidolgozott, önmagában esztétikus irodaház-homlokzatot jelenítettek meg, ami számos helyen építészeti értéket képezne, de a Kossuth tér arculatába nem illeszkednek vagy valamilyen ideologikusan megfogalmazott kiáltványszerű gesztus (magyar kreativitás, nagy magyarok, „az élet körei”, stb.) fix vagy (interaktív) mobil hordozójának tekintették a homlokzatot, nem pedig egy konkrét épület építészeti tagozatának. Más pályázók a megvalósult Pintér-féle homlokzat megtartására, esetenként finomabb átértelmezésére tettek javaslatot. A kiírás és a Bírálóbizottság nem kívánt állást foglalni a megvalósult épület esztétikájával, Pintér Béla tervével kapcsolatban; az ötletpályázat kiírása azonban önmagában egyértelművé tette a Kiíró azon véleményét, hogy napjainkban lehetséges lényegesen jobb válaszokat adni egy Kossuth téri épület homlokzatával, tömegalakításával kapcsolatban.
Az alábbiakban a kiemelt megvételt nyert három tervet mutatjuk be, a bíráló bizottság összefoglalójával:

27. sorszámú pályamű, kiemelt megvétel: ARCH Stúdió, képviseli: Vesztergom Ádám

A terv az eredeti homlokzat megjelenítésével a Kossuth tér eredetileg elképzelt szimmetrikus tömeggel történő lezárását javasolja. A homlokzatot nem kulisszaként kezeli, a funkcióból eredő megnyitások, üvegfelületek a külső és belső ötvözeteként jelennek meg. Formailag és anyaghasználattal, jó színvonalon oldja meg a tér sarkára elképzelt koncepcióját. Ezzel harmonikusan illeszkedik a környező épületekhez. A Kossuth tér és az Országház ezen alapötlet továbbgondolásával méltó társat kaphat történelmi városfejlődése kapcsán.

32. sorszámú pályamű, kiemelt megvétel: DPI Design Kft., képviseli: Pintér Tamás

A pályázó kortárs építészeti megoldással egyesíti a Hültl féle térfalképzési elképzelést a 20. század 70-es éveiben épült irodaház homlokzatképzésével. Az újraépített, homogén, teljes felületű homlokzat elé egy fix, teljes épület magasságú egyenletes kiosztású lamella sort helyez, melyen megjelenik a Hültl-féle homlokzatterv domborműszerű lenyomata. Ez a megoldás áthajlik a Duna felőli homlokzatszakaszra is. Hogy az eklektikus homlokzatterv leképezése ne legyen teljesen direkt, az alsó és felső sávok határozott levágásával a 20. század elejei térfalképzési elképzeléshez a kapcsolat szimbolikussá válik. Kedvező a tetőszint kialakítása. Vitatható a földszinti kivágás megjelenése és mértéke, valamint a két homlokzati sík átfordulásának kezelése.

31. sorszámú pályamű, kiemelt megvétel: A4 Stúdió Kft., képviseli: Kendik Géza

A pályázó az 1972-ben épült irodaház homlokzatának függőleges osztásrendjét megtartva a teljes felületet a mai igényeknek megfelelően felszabadította, megnyitotta. Az így képzett üvegfelület elé, a megmaradt függőleges bordák közé egy mozgatható fém függőleges lamella sort helyezett, amely – a pályázó szándéka szerint – megfelel az épület akusztikai, benapozási és energetikai követelményeinek. Az érzékenyen kialakított, áttört felületű fém lamellák egy síkba forgatása a Hültl féle homlokzat megjelenését láttatják, képezik le.
E kortárs építészeti megoldás látványosan, érzékelhetően és hatásosan egyesíti a 20. század elejei térfalképzési elképzelést a 20. század második felében megvalósult épületet a mai kor elvárásaival.