A dolgok állása
A kölcsönvett filmcímmel a helyzetet csak jelentésként, nem minősítésként kívánom jellemezni. Mert megint eljött az Építészet Világnapja. Rendezvények tucatja emlékezik meg az építészetről. Szinte vetélkednek, vetélkedünk, ki tud többet. A helyszínek is változatosak és jellemzők. A BM, a Duna palota, a FUGA – és mi, akik az Építészek Házával gazdagítjuk a sort. Miközben tudjuk, mi építészek tudjuk a legjobban, hogy az építészetről nem lehet eleget beszélni. Mert az építészet még mindig nem érte el azt a rangját, ami megilleti. Ezért is van az, hogy nagy örömmel és persze izgalommal fogadjuk a FUGA új kezdeményezését, a FUGA Webrádiót. A kezdeményezéshez szívből gratulálunk, és megígérhetjük, hogy azt „jelenlétünkkel” támogatjuk.
Ugyancsak örömünkre szolgál, hogy az Ötpacsirta utcai, ötművészeti, ötletpályázati kiírásunkon annyian indultak. Az örök közhely szerint a zsűrinek nem volt könnyű dolga. A zsűriknek amúgy soha nincs könnyű dolga. Persze ne is legyen. Nem az a dolguk. De megszületett a döntés, ami alapján aztán elkészült mindaz, ami itt előttünk az Ötpacsirta utcában látható.
Ha valamit kiemelhetek: ma itt a házban csupa fiatal produkciója látható, hallható. És megtisztelő, hogy elfogadták, elfogadtátok a meghívást. Mert a mi szervezetünk is fiatalításra vár.
Nyolcadikán volt a Kós Károly Egyesülés Vándoriskolájának felvételije és diplomázása. 27-én volt itt a házban a Mesteriskolás ciklusváltás, azaz a XXI. és a XXII. ciklus staféta váltása.
A MÉSZ Alapszabálya szerint mindkét intézmény végzett fiataljai – felvételi vizsga nélkül – lehetnek a MÉSZ tagjai. Csak jelentkezniük kell. Így hát hívjuk és várjuk valamennyiüket, hogy ez a nagy múltú szervezet tovább élhessen. Mi meg azon vagyunk, hogy vonzóvá tegyük a Magyar Építőművészek Szövetségét. Vonzóvá a házat, ahol rang kiállítani, előadni, jelen lenni. Ahogyan az valaha is volt. Például Diplomadíj díjazottjaként. A Fiatalok Feketén Fehéren is ezt szolgálja. A régi-új Magyar Építőművészet is egyfajta megújulás előtt áll.
De ami ennél is fontosabb, kapcsolatunkat az országgal újra kell teremteni. Ennek érdekében is tele vagyunk tervekkel, s, hogy pontosabb legyek, már útitervekkel. Értelemszerű, hogy kiállításainkat is elvisszük ezekre a találkozásokra. Ne legyen már egyfajta „előjog” budapestinek lenni, de legyen/lehessen ott is büszke státusz a MÉSZ tagjának lenni.
De nem csak az ország határain belül kell kapcsolatokat építeni. A bennünket körülvevő szomszédaink ismerete, megbecsülése is részét kell, képezze feladatainknak. Ezért is csak üdvözölni lehet a holnap Mariborban nyíló Kortárs építészet Magyarországon: 21 épület a 21. századból című kiállítást.
Kiváló kapcsolatokat ápolunk a Magyar Művészeti Akadémiával. És mondhatom, támogatásuk nem csak erkölcsi. Tagjaink közül többen az Akadémia Építészeti Tagozatában is ott vannak.
Az utóbbi időben megnőtt a pályázatok száma. Nagybecsű terek, épületek, célok jelennek meg ezekben a kiírásokban. Vita persze mindig van. Ez már lassan lételemünk. Mert nálunk, úgy látszik e nélkül, semmi sem megy. Éppen ezért, ezért is kell, hogy jelen legyünk ezek zsűrijében is. Hangunkat hallatva, igazunkért kiállva, ha kell. Ha tényleg kell.
Szerdán nyílik itt nálunk a Pro Architectura díj pályázat díjazott épületeinek/alkotóinak kiállítása. Lehet, hogy itt is lesz vita, avagy értetlenkedés. Ami nem baj. De e helyről jelenthetem, hogy a díj bíráló bizottságában újra ott a helyünk. Miként az Ybl díj zsűrijében is.
Holnap délután az Ybl Egyesület jóvoltából a zenéé a ház. Köszönjük nekik.
Már csak egy hiányzik. A legfontosabb: a munka. Mert mi itt állunk, zömében munka nélkül. Remélem, hogy az ezzel kapcsolatos javaslatainkat, ötleteinket, felajánlásainkat előbb utóbb meghallják, akikre ez tartozik. És ez végképp az a hely, ahol csak együtt léphetünk fel. Hogy végre ne mondhassa egyetlen politikus se ránk, hogy ezek olyanok, mint az építészek. Széthúznak. Legyen tehát bennünk erő, hit és kitartás, hogy jövőre is tudjunk itt összejönni, hogy megállapíthassuk: a dolgok nem állnak, de haladnak. És persze jó irányba.
Kedves Mindnyájan! Ezekkel a gondolatokkal indítom el „hivatalosan” a mai nap programját. Érezzék jól Magukat. Legyenek velünk együtt itthon.
Sáros László György DLA, a MÉSZ elnöke
(Elhangzott az Építészek Házában 2012. október 1-jén, az Építészeti Világnap alkalmából.)