A globális világ kihívásai
Előadás a MÉSZ Csütörtöki Iskolájában
Szöveg: László Ervin
László Ervin világhírű tudományfilozófus, író, a Budapest Klub alapítója 2015. december 17-én az Építészek Házában előadást tartott a globális világ előtt álló kihívásokról, a világválság és a globális etika kapcsolatáról. Az alábbiakban az előadás szövegének lejegyzett változatát adjuk közre – a szerk.
Miért omlik össze a világ, mi a szétbomlás oka?
Elég megnézni a híradót vagy egy újságot, hogy lássuk, mi történik világszerte. Van, aki azt mondja, mindig történtek hasonlók a világban, de most azonnal tudomást szerzünk róla. Véleményem szerint ez nem igaz: ami ma világszerte történik – az erőszak, az emberek harca egymással – annak köszönhető, hogy a világ felkavarja az embereket és közösségeket. Nem volt mindig így. Voltak háborúk, de ma egyidejűleg nagyjából hetven háború zajlik a világ különböző pontjain. Az emberek küzdenek egymással, gyilkolnak, háborúban vagy terrorizmus formájában pusztítják egymást, a világ kezd széthullani. Azelőtt a világháborúk jártak ilyen nagy arányú bomlással.
Tizenkét éves voltam, amikor véget ért a második világháború. Akkor úgy éreztük, végre túljutottunk a háborúk korszakán, eljön a békeidő, és minden normális lesz. De most hiába van béke Európában és néhány más helyen, nem tudunk visszatérni a normális élethez, egy olyan ponthoz, amire azt mondjuk: minden úgy megy, ahogyan kell. Ma krízishelyzetben élünk. Nem tudom, hogy ez átmeneti vagy sem, sokat gondolkodtam és írtam erről. Szerintem a mai folyamatok egyre inkább egy úgynevezett bifurkációs ponthoz, krízisponthoz vezetnek. Erről azt kell tudni, hogy már nem visszafordítható. Innen már csak előre lehet menni, megoldást csak úgy találunk, ha továbblépünk. Radikálisan megváltoztak a paraméterek. Ma 7,3 milliárd ember él a Földön, és 2050-re még ez legalább 9 milliárdra növekszik. Közben pedig pusztul a természet. Mind több ember él, mind nagyobb elvárásokkal, növekvő felhasználói igényekkel. A természet eltartó képessége viszont rohamosan csökken, egyre kevesebb embernek jut megfelelő környezet. A két folyamat egymással ellentétes irányban halad: több ember, kisebb fenntarthatóság.