Theophil Hansen 200, Ringturm, Bécs, 04. 18 – 06. 14.

Szöveg: Szegő György

Kempinski Hotel Palais Hansen, Bécs, 1873/2013, áttervezte: Boris Podrecca

200 éve – norvég apától, dán anyától – született Koppenhágában a 19. század meghatározó építésze. Keresztül-kasul vándorolta Európát – Athén, Berlin, Innsbruck, Verona, Velence voltak a fő állomások. De legjelentősebb hatása a bécsi Ringstrasse korszakára volt.
Az Athént alakító Edward Schaubert urbanista el volt bűvölve az újjászülető görög állam nemzeti ideológiáját megtestesítő modern-antik építészetet vízionáló Hansen-architektúrától. Az athéni tervek sikere nyomán a görög-magyar-osztrák Georg Simon von Sina báró bankcézár Hansent Bécsbe hívta, ahol az új Ringstrasse legjelentősebb épületeit valósíthatta meg: a Parlamentet, a Börzét, a Musikverein épületét, az Ephrussi, az Epstein, a Deutschmeister és a Hansen palotákat. Utóbbiak már nem klasszicizáló stílusban, hanem az olasz reneszánsz úgynevezett „bécsi stíl” változatában épültek, és nagy hatással voltak a mi Sugár úti (Andrássy út) palotáink tervezésére is.
Az építész nem csak az ünnepélyes főhomlokzatokra figyelt, de nagy hangsúlyt helyezett a hétköznapi funkciókra is. Azt a premodern szellemű urbanisztikai-építészeti vonalat képviselte Bécsben, amely a know-howra, a tégla-, majd az öntöttvas- és a beton ipari hátterére támaszkodott, szemben a nemesi előjogokhoz kapcsolódó – földbirtokokkal és az ahhoz fűződő bányajogokkal élő – „kőarchitektúra” lobbijával. Utóbbi nem lett volna képes a bécsi és budapesti urbanisztikai ugrás kivitelezésére.