Múzsa könyvek, 2015

Szöveg: Szegő György

A sorozat első két kötete a hely építészetének dicsérete, így a vállalkozás címe akár lehetne: ’Hommage a hírös város’. A legutolsó negyedszázad magyar urbanisztikájában talán nem Kecskemét a „legek” példája, de az azt megelőzőben annál inkább. 1989 előtt Gajdócsi István szocialista városmenedzser működése egy „második aranykort” teremtett, és ugyanekkor volt Kecskemét főépítésze Kerényi József. Ők ismerték fel és újították meg a Főtér egyedülálló szerepét, amit az egyik kötetben olvasható fejezetcím így összegez: „Kecskemét a vallási türelem soktornyú városa”. A református, katolikus és zsidó templomtornyok, a református iskola és a városháza oromzatai keretezik a Szabadkához, Marosvásárhelyhez hasonlítható, mágikus hatású teret. A Főtér mai képének kialakítása a múlt századforduló legendás „első aranykorát” meghatározó Kada Elek polgármester nevéhez köthető.
A mai polgármester, Szemereyné Pataki Klaudia összefogott a város meghatározó értelmiségeivel: könyvsorozatot indított, amelynek kötetei a Főtér épületei előtt tisztelegnek. Az első két épületet feldolgozó kötet a Zsinagóga és a Cifrapalota (az egykori Városi Kaszinó) Márkus Géza által tervezett szecessziós ékszerdobozát mutatja be, egykorú és mai publikációkkal, esszékkel és fotókkal. Például Móricz Zsigmondot idézve, aki szerint a Főtérbe torkolló Rákóczi út az ország legszebb utcája, mert a torkolatát ez a két, egymással szemben álló épület koronázza. És az elegáns kiállítású, remek képanyaggal ellátott, kétnyelvű (magyar és angol) bibliofil kiadványok megfelelnek az író elragadtatott kijelentésének.