Gomba, Budapest, Móricz Zsigmond körtér

Építészek: Szabó Levente, Gyüre Zsolt
Fotók: Szentirmai Tamás
Szöveg: Somogyi Krisztina

Schall József 1943-as épületét, egy építészeti pályázat 2. díjas tervét anno a körtéri forgalom átalakulása hívta életre, így a jobb oldali közlekedésre való áttérés és a villamos pályáknak a tér közepén való, körkörös szervezése tette szükségessé. A nyertes pályaművek mindegyike kör alakú épületre tett javaslatot, reagálva az íves házak és a sínpályák által kialakított körtér karakterre. Schall terve eleganciája, finomsága, átjárhatósága miatt valósulhatott meg. Az emblematikussá vált körtető alatt három zárt blokkban kapott helyet a forgalomirányítás és a jegyvásárlás. A légies pavilonépület hangsúlyos jelenlétté lett. A Gomba felújítása 2014 nyarára lezárult. Remélhetőleg olyan sikerrel szervezi majd maga körül az életet, mint az az archív fotókon látható.
Hiroshi Sugimoto Architecture fotósorozatát nézegetem: mint sűrű ködön át, úgy sejlenek fel az ikonikus épületek lap-lap után. Nincs éles kép, nincs hol megálljon a szem, nincs hol lehatárolódjon a gondolat. Az elmosódó formákon túlra fut minden nézési kísérlet, nem áll meg magán a házon, hanem absztraktabb irányokba nyit. Túlnézni a házon: ezt az utat most a körtéri Gomba kapcsán járom be. Pedig az épület mutatja a múltját, csak úgy, mint a Szabó Levente vezette építészek kortárs értékszemléletét. Ami messzebb visz az a különböző kontextusokba való illesztés problémája: az időbeni és térbeni összefüggések.
A Gomba épülete, Lővei Pál művészettörténésznek köszönhetően, 1997-ben védettség alá került. De mit is hoz magával egy ilyen értékdeklaráció? A felújítás előtti állapotról készült képeken jól látható, hogy az ezredfordulót alig élte meg az épület. Méltatlanul, lepusztulva, büdösen, saját omladékában feküdt. Építészek, várostervezők közül többen lemondtak róla, a 4-es metró első szabályozási tervében is bonthatóként szerepelt. Nagy a kontraszt a mával: a felújítás során lényegivé egyszerűsödött forgalmi épület, a penge körtető alatt lévő karcsú pillérek szerkezete, a három oldalról nyitott, átjárható légies pavilon ma egyértelműen érvel amellett, hogy a Gomba védendő nemzeti kincs.

Eredeti tervező: Schall József (1942)
Generáltervező: Hetedik Műterem Kft.
Felelős tervezők: Szabó Levente, Gyüre Zsolt
Építész munkatársak: Simon Orsolya, Kohout Dávid, Biri Balázs
Tájépítészet: Csontos Csenge†, Gyüre Borbála – Geum Műterem Kft.
Tartószerkezet: Nagy András – BEND-Stat Kft.
Épületgépészet: Cser Ildikó – Cser & Cser Mérnöki Iroda Bt.
Felelős elektromos tervező: Barna Gábor – Deductor Bt., Balázs Péter – Artvill Kft.
Épületszerkezetek: Dr. Kakasy László, Dr. Dobszay Gergely – Kakasy és Társa Kft.
Kivitelező: Vortex Építő Kft.