Információs pavilon a budapesti Kálvária téren

Építész: Takács Viktor
Szöveg: Okrutay Miklós
Fotók: Hajdú József

Az építészeti tervezés során a természeti, illetve az épített környezet hatásai mellett a társadalmi-szociológiai összefüggések is hasonlóan fontos formáló erővel bírnak. A leendő használók ismerete nélkülözhetetlen, nem csupán a közvetlen igények szintjén, hanem a várható spontán reakciókra való felkészülés érdekében is. A tervezői érzékenység egyik fokmérője, hogy a terek, tömegek formálásakor, vagy akár a részletképzésekben mindez hogyan van jelen.
A Józsefváros Magdolna-negyedében járva a Kálvária tér felújítása kapcsán alapvetően kerül elő ez a kérdés. Maga a park, több friss megoldása révén joggal részesült köztérmegújításként nívódíjban. A környék lakói – társadalmi értelemben a főváros talán legsérülékenyebb, leginkább kiszolgáltatott közössége – mint befogadó, használó közönség kapcsán azonban mintha alapvetően túlreagált helyzetekkel szembesülnénk. Egyfajta túlzott óvatosság jele a totális átláthatóság biztosítása, ami miatt a városi parkokat otthonossá tevő minden kertépítészeti eszközt beáldoztak. Sem virág, sem cserjék máshol üdén színes foltjai, csak az utak, az általuk keretezett füves területek és a fák. Csinos padok, de sehol a parkot élettérnek érző közönség. Árulkodó az egyébként óvatosan fogalmazó, a parkhasználat szabályait leíró tábla szövege, ennek alapján itt sem az ebédszünetben a fűre heveredve piknikelő baráti társaságot, sem bicajozó kissrácokat nem fogunk látni. Így maga a park mintegy rögzíti a városrésszel kapcsolatos negatív asszociációkat, üzenete van az ürességnek, a hiánynak.
Ezzel szemben a teret kettészelő Baross utca túloldalára került információs pavilon egészen más megközelítéssel él. Jelenléte könnyed gesztusokkal kifejezett, magabiztos állítás. Igen, talán éppen a könnyedség az, amivel képviselni tudja a gondolatot, hogy a városnak ezt a negyedét ugyanaz a minőség illeti meg, mint bármely másikat. Sőt, éppen a minőségen keresztül képes hatni, tudat alatt formálni hangulatot, érzéseket. Meglehet, nagy szó, de akár az identitásteremtés szerepéig is eljutva. Teret teremt maga körül, és bár a közvetlenül előtte lévő buszmegálló okán a közönség adott, de érezhető, hogy ettől függetlenül is válhat találkozási ponttá. Akár mint a Moszkva téri óra, itt is az esélyek között van egy hasonló tartalmú városi hely létrejötte.

Építészet: Anterra Zrt.
Vezető tervező: Takács Viktor
Tervező munkatársak: Petka Szilvia, Dreiszker Dóra, Pál András, Buzássy Tamás
Kert- és tájépítészet: Steffler István – Garten Studio
Gépészet: Szalóky László – Kristály Klíma Plusz Kft.
Épületvillamosság: Sas Gyula – AKVILA-S Mérnöki-, és Szolgáltató Kft.
Statika: Csákvári Zoltán – Csákvári Mérnöki Iroda Kft.