Déli pályaudvar: budai centrum

Szöveg: dr. Nagy Béla

„1861-ben nyílt meg a Déli Vasút tulajdonában lévő Buda állomás (a Déli pályaudvar elődje), a Buda–Kanizsa vonal végállomásaként. Az épület a vasúttársaság más forgalmas pályaudvaraihoz hasonlóan komolyan felszereltnek számított, és egy facsarnokkal bírt a vasúti sínek felett. A Déli pályaudvar nevet 1873-ban kapta az állomás, nem a földrajzi fekvéséről, hanem a vasúttársaságról…” (Wikipédia)
A vasúti közlekedés jelentőségét hamar felismerte a világ. Alig több mint tíz évvel azután, hogy megnyílt a Stockton – Darlington vasút, az 1836. évi XXV. törvénycikk rendelkezett a Pest-Buda és Bécs közötti vasúti kapcsolat megteremtéséről. A vasúthálózat kiépítésében a hazai politika – elsősorban az Alföld és Erdély elérhetősége érdekében – első ütemben a Duna bal parti oldalán vezetett vasútvonalat preferálta szemben a bécsi udvar elsősorban a Dunántúli és délebbi piacok elérését támogató jobb parti vasútfejlesztésével. Elsőként a Pest-Vác vasútvonal épült meg (1846). Buda fejpályaudvara a Déli lett (a Józsefvárosi, majd a Keleti pályaudvar csak később valósult meg).
A Bécs – Nagykanizsa – Buda vasútvonal a Dunántúlt, a Balaton vidékét is feltáró vasútvonalat fogadó Déli pályaudvar fontos szerepet játszott a város életében. A vasútállomás a város szélére, de kedvező helyre került. A krisztinavárosi állomásra érkezve viszonylag könnyen elérhető volt Buda, a Budai Vár, az Alagúton és a Lánchídon át Pest. Ne felejtsük el, hogy ebben az időben a környezet beépítettsége alacsony volt, a környéken jellemzően művelt területek és szőlők voltak, bár a Városmajor környéke már részben beépült.
(…)
A Déli pályaudvar jó helyen van vagy mégsem? Ez a dilemma a pályaudvar megépítése óta rendszeresen felvetődik. Az 1861-ben átadott vasútállomást volt, aki a gabonakereskedelem érdekében a Duna közelébe, mások a polgárváros közelébe, ismét mások a városon kívülre szerették volna telepíteni. Végül a Kis-Gellérthegyet átfúró alagúttal a Vérmező mellett valósult meg.
Budapest Településszerkezeti Tervében (TSZT) a MOM Park térsége Budapest öt „mellék-központjának” egyike. A TSZT még további öt intermodális központot is kijelölt, közöttük a Kelenföldi pályaudvar térségét. A fővárosi TSZT rögzíti egy teljes körvasút kialakítását, amely a Nyugati pályaudvar és a Kelenföldi pályaudvar között alagúton keresztül teremt kapcsolatot. A metró és a villamosok költségesen üzemeltethető és drágán fenntartható kötöttpályás rendszerek, de hatékony, nagy kapacitású közlekedési eszközök, melyek minél jobb kihasználása, a rendszeresen és hosszú időn át jelentkező költségek minél jobb kihasználtsággal történő mérséklése mindenkinek érdeke.