Átmenetben
Vízház és transzstruktúrák, Allwater Pavilon, Kecskemét
Terv és szöveg: Gutai Mátyás
Fotók: Kiss Marcel
Vitruvius három alap pillére több mint 2000 éve nemcsak meghatározza, hanem egyben keretbe is zárja építészetünket. Az építészet történetében ezért is mindig különleges pillanat, amikor ezeket az adottságokat az építész mégha ideiglenesen is részben maga mögött hagyhatja. Ilyen volt például a vasbeton szerkezeti újszerűsége, ami teljesen új lehetőségeket és egyben új építészetet eredményezett. A légkondicinálóra viszont kevesebben hivatkoznának, pedig ez utóbbi legalább annyira meghatározta a XX. század építészetét, hiszen nagyobb szabadságot adott a tervezőknek mint korábban bármilyen más technológia.
Le Corbusier maga is rengeteget foglalkozott azzal, hogy ezt az új szabadságot minél inkább saját építészet megalkotására használhassa fel. Az új formanyelv mellett ugyanakkor a homlokzati rendszerek fejlesztése is fontos volt számára. A cél a minél nagyobb transzparencia elérése volt, amit az üvegszerkezetek fejlődésével már csak a komfortérzet elvárásai korlátoztak. Corbusier a „semlegesitő fal” („mur neutralisant”) kifejlesztésével pontosan ezt próbálta meg orvosolni: a két üvegfal között fűtött/hűtött és zárt légrétegek célja pontosan az volt, hogy nagy üvegfelületeket biztosítson minden kompromisszum nélkül. Ezt a megoldást végül a Schwob villánál sikeresen alkalmazta, találmánya pedig végül a kettős üvegfal („double skin”) előfutára lett. Corbusier vagy Frank Lloyd Wright számára a komfortérzet problematikája nem puszta gépészeti kérdés volt, hanem építészeti probléma ami egyben mindig összefüggött az épület szerkezeti rendszerével vagy építészeti kialakításával.
Projektvezető: Berényi Milán és Gutai Mátyás
Építész tervező: Gutai Mátyás
Hőszigetelés: Knauf Insulation
Üveg: Guardian Orosháza
Üveggyártás: Jüllich Glas
Üvegszerkezetek: Schal-Tech
Gépészet: Kontra Jenő és Várfalvi János – BME-ÉSZK Épületgépészeti Tanszék
Statika: Csákvári Zoltán