Magyar Állami Operaház és Erkel Színház műhelyháza és próbacentruma
Budapest, X. kerület

Terv és szöveg: Marosi Miklós

A Magyar Állami Operaház 2014-ben ünnepelte 130 éves fennállását. Az Erkel Színházzal, a két játszóhely együttes működéséből, a megnövekedett premierszámból eredő díszlet- és jelmezgyártási igényeket, zenekari és színpadi próbahely szükségletet jelenlegi épületeikben nem képesek kielégíteni. A beruházás egyúttal meg kívánja oldani a díszlet, a kellék, a jelmezraktárak centralizált elhelyezését, az Operastúdió és zeneiskola kialakítását, a látogatóközpont elhelyezését, valamint mindezen funkciókat irányító, működtető üzemeltetői központot. Az új bázis létrehozása lehetőséget teremt az Ybl Operaház aktuálissá vált felújítására. A kormány a hajdani Északi Járműjavító üresen álló, ún. Eiffel csarnokát ajánlotta fel e funkció kielégítésére. Az Eiffel csarnok Magyarország legnagyobb alapterületű, műemléki védelem alatt álló ipari csarnoka. A 214 m hosszú, 96 m széles, rácsos acélszerkezetes, bazilikális elrendezésű, téglafalazatos csarnoképület öt hosszanti hajóra oszlik. Tömege három fő, nyeregtetővel fedett, a 2-4. hajókat magukban foglaló épületrészre oszlik, amelyekhez két oldalról alacsonyabb hajó csatlakozik félnyeregtetővel. A rácsos acélszerkezet 18 főtartóra támaszkodik, a középhajóban működőképes tolópad helyezkedik el. Az 1883-1886 között vélhetőleg Feketeházy János tervei alapján épült mozdonyszerelő műhelyhez a 20. század folyamán mind a négy oldalról több toldalékot csatlakoztattak. A telephely kitisztítása során megőrzésre és felhasználásra kerül az Eiffel csarnokkal közel egykorú, védett irodaépület, valamint a volt targoncajavító és kovácsműhely épület.
A tervezői koncepció alapvető célja a műemléki védelem alatt álló csarnoképület és a telephelyen megtartandó további három épület az Eiffel csarnokkal közel egykorú, védett irodaépület, valamint a volt targoncajavító és kovácsműhely épület előírt funkcióra való átalakítása, a létrehozott telek kitisztítása, méltó környezet teremtése.

Építészet: KÖZTI Zrt. Marosi Studió
Vezető tervező: Marosi Miklós
Építészek: Ács István, Pernesz Ágnes, Rabie Anisz, Hódosi Dániel, Dányádi Áron, Süveges Adél, Weimper Viktória, Csízy László. Kelemen Bálint, Petri Dávid
Belsőépítészet: Szenes István (Szenes Design Kft)
Tájépítészet: Potyondy Flóra (Park Terv Studio Kft)
Megbízó: Magyar Állami Operaház