Belvárosi funkcióvadászat
Közterület és földszinti funkciók változása a belvárosban
Szöveg: Germán Tibor, Szendrei Zsolt
2012. október 25-én a BME Urbanisztika Tanszéke Budapest címmel szimpóziumot rendezett, melyen a tanszék oktatói és PhD hallgatói mutatták be a fővárost érintő kutatásaikat. Jelen írás a szerzők ott elhangzott előadása nyomán született és arra vállalkozik, hogy röviden ismertesse a két párhuzamosan futó kutatás előzményeit, fő irányait és kérdéseit.
Belvárosi funkcionális diverzitás vizsgálata
Budapest belvárosa elvesztette a korábban jellemző, Európa-szerte híres, pezsgő városi életét. A korábban nyüzsgő városmag alapvető funkcionális átalakuláson ment keresztül, melynek mára elsősorban negatív hatásai érezhetők. Általánossá vált, hogy eltűnnek a belváros boltjai, a földszinti helyiségek elveszítik eredeti funkciójukat. A rendszerváltás után alapjaiban változtak meg a kereskedelmi szokások, aminek következtében eltolódtak a súlypontok. A korábban akár évtizedeken keresztül népszerű és nap mint nap zsúfolásig megtelt áruházak, bevásárló utcák és boltok fokozatosan eltűnnek, az utcák kereskedelmi szempontból elveszítik jelentőségüket, a belváros kereskedelmi forgalma döntően visszaszorul.
A belvárosban elszaporodtak az üres, vak kirakatok, melyek a funkcionális hiányon túl erősen rombolják a városképi megjelenést is (például a Kossuth Lajos utca esetében). Az átalakulás csökkentette a funkcionális vegyességet, és a leértékelődő közterületek következtében az üres boltok helyén alacsonyabb színvonalú üzletek kezdtek szaporodni. Ennek alátámasztása érdekében elegendő a Nagykörút mentén megjelenő erotikus shopokat vagy a Bartók Béla út mentén feltűnő használtruha boltokat megemlíteni. Visszaszorulnak a mindennapi lakókörnyezetet kiszolgáló boltok, ami ennek következtében tovább erősíti a vásárlási szokások átrendeződését. A hatások együttes eredményeképpen kialakul egy olyan terület, ahol az uralkodó lakófunkciók kiszolgáló bázis nélkül maradnak, ami jelentősen csökkenti a belváros élhetőségét.