Városi véleményvezérek

Szöveg: Koren Zsolt

Pest-Buda egy 1857-es párizsi képes újság metszetén, forrás: timelord.hu

Noha hétköznapi életünk legkülönbözőbb szegmenseiben képesek vagyunk felfedezni, beazonosítani mindazokat a személyeket, akik tudásuk vagy véleményük megosztása révén befolyásolni tudják egyes döntéseinket, választásainkat, alapvetően a gazdasági, társadalomtudományi tanok foglalkoznak behatóan az úgynevezett véleményvezetők behatárolásával, motivációinak kutatásával.
Kikre volt feltétlen szükség anno a Lánchíd megépítéséhez, akik szembemenve a szakértelem hiánya okozta szűklátókörűséggel, az ellenálló önkormányzatokkal és további nehézségekkel, képesek lehettek egy ilyen bonyolult elképzelést véghezvinni? Török András remek írása1 (is) négy férfi példás együttműködésének tulajdonítja, hogy a beruházás egyáltalán megkezdődhetett. Lényeglátó képlete szerint kellett hozzá egy külföldi sztárépítész, egy nagy munkabírású, bevándorolt projektmenedzser, egy vízióval rendelkező pénzember és egy magas rangú véleményvezér, aki kiküzdötte a megvalósulás útjait. A személyek beazonosítása nem ütközhet komoly akadályokba – a metsző pontossággal kifejezett archetípusok egyértelművé teszik, hogy e történet főszereplői egyenként is megkerülhetetlenek, miközben művüknek máig csodájára jár a világ. Ha azonban leásunk a véleményvezér kifejezés mélyére, hamar kiderül, hogy nem csak a Lánchidat szó szerint is kijáró Széchenyi Istvánt tekinthetjük annak, de a saját korát meghaladóan gondolkodó Adam Clark, William Tierney Clark és Sina György tevékenysége is iránymutató, példaértékű, mértékadó.