Corvina Kiadó, 2008, 171 oldal

Noha a címből ítélve a színes borító mögött tankönyvet gyanítunk, E. Kovács Péter kötete távol áll a történelemleckétől. Egy pontos forrásokat nélkülöző korról, amelyet az utána következő évszázadok történelmi viharai megfosztottak az írott dokumentumoktól, a hétköznapi élet részletei csak körülményesen rekonstruálhatók. Ez a könyv éppen erre a feladatra vállalkozott: bemutatni a hétköznapi életet a 15. századi Magyarországon. Nem azt, ami az európai nagypolitika nyilvánossága zajlott, hanem ami asztalnál, ágyban, kórházban és kocsmában. A gazdaság- és politikatörténet ismert adatai itt csak nyomokban jelennek meg, mintegy háttért kínálva a valódi témának, a mindennapok gyakorlatának.
Ami ezt a munkát a korábbi, hasonló témájú kötetektől megkülönbözteti, az a kedves humorú, egyedi hangvétele. Kovács nem csinál úgy, mintha a történész szellemisége nem a jelenben gyökerezne, nem próbál mindentudónak látszani. Éppen a mai fogalmakból kiindulva teszi érthetővé az 500 évvel ezelőtti életmódot, a civilizáció mai sarokpontjaiból magyarázza annak másságát vagy éppen hasonlóságát. Beszél protekció és korrupció hálózatos rendszeréről, szexuális alternativitásról és az unalom elűzésére szolgáló tevékenységekről – nem a reneszánsz kultúra elérhetetlen magaslatairól, amihez a mai ember nem ér fel, hanem emberi viselkedésről, érdekekről és szokásokról. Ettől izgalmas a könyv 15 és 90 év között mindenkinek, akár vannak ismeretei a korról, akár nincsenek.
Norbert Elias 1939-ben publikálta A civilizáció folyamata c. munkáját, azóta foglalkozik a történelemírás a viselkedés formáival, mint a folyamatokat a mindennapok szintjén alakító, történelemformáló tényezővel. E. Kovács Péter ezzel a szemlélettel vizsgálta a 2008-as jeles Mátyás-évforduló kapcsán a magyarországi reneszánszot, és olvasmányos stílusával – talán csak a népszerű filmcímekbe oltott gegek törik meg itt-ott a varázsát – széles kaput nyitott a tárgyalt kor és a jelen között. A lebilincselő szövegrészeket lexikonszerű betétek, forrásidézetek és a kor ábrázolásaiból merített, gyönyörűséges illusztrációk gazdagítják. Hatásukban a híres Corvinákat idézi az előszó és a függelék mellett megjelenő illuminációk, a kötet egésze mégsem mutatkozik míves kódexnek; jelen és múlt az ábrázolásokban is jó ízléssel talál egymásra.

Götz Eszter