Emlékezz az élőkre
Újjászületés kápolnája, Devecser, 2012
Építész: Makovecz Imre†
Szöveg: Sulyok Miklós
Fotók: Dénes György
A 2010-es kolontár–devecser–somlóvásárhelyi vörösiszap-katasztrófa lúgos áradata a Gondviselés jóvoltából fényes nappal zúdult a két falura, nem éjszaka, amikor az alvó emberek képtelenek lettek volna védekezni. Így is tíz halott, százötven sebesült, harmincnyolcmilliárdos kár maradt utána és sok-sok élet munkája, házak, gazdaságok, állatok váltak a MAL Zrt. tározójából kiömlő ipari hulladékanyag martalékává. A hihetetlen gyorsasággal, egy év alatt és szellemi-anyagi értelemben egyaránt igen jó minőségben felépült új településrészen áll Devecserben az Újjászületés kápolnája.
„Hát a templom hol épül, fiacskám?” – kérdezte Makovecz Imre Turi Attilától, amikor az újjáépítés vezető építésze 2011 nagypéntekjén körbevezette mesterét a még épülő telepen. Turi Attila így ír erről: „Mi állunk ott a hirtelen beállt csendben, zavartan, mert nem tudunk mit mondani. Csak nevetséges, ostoba, intelligens válaszok jutnak eszünkbe: tudod, Imre, a kormányhatározatban ez nincs benne, a kivitelező erre nem szerződött, meg hát az árgus szemekkel a kötekedést keresők, meg a jogi keretek. Érezzük ezek ostobaságát, képtelenségét és a hiányt melyre Ő rámutat, s látjuk a széles kapun keresztül, melyet kinyit, a valóságot, így csak egyet válaszolhatunk: rajzold meg, mi felépítjük ! Valóban, ez hiányzik a teljességhez, a középpont, mely más dimenziót nyit.” Így ez az apró, harminc négyzetméteres kápolna lett Makovecz utolsó terve, amelyet a szerencsétlenség második évfordulóján, 2013. október 4-én adtak át a keresztény felekezetek papjainak jelenlétében.
Az Újjászületés ökumenikus kápolnája Makovecz egyik sajátos templomtípusának megtestesítője. A térelrendezés centrális, mint Makovecz legtöbb templomában: a neoplatonikus-holisztikus felfogású világegész, a minden-egy, a középponttal rendelkező világ megjelenítője. Ezt a centrális teret természetesen kupola fedi, melyen opeion található, kúpos felülvilágító-építménnyel, egyedüli fényforrásként. Rajta keresztül a teremtmény a földből az égre lát, ahová vágyik. Fontos mozzanat, hogy a templomteret tartalmazó épülettömeg köré, földvisszatöltéssel „domb” épült, így a külsőben a kupola a földből emelkedik ki, ami alapvető drámaiságot kölcsönöz az épületnek. Az épület antracit-fekete természetes palafedése nemességet, keménységet és azt az archaikus ünnepélyességet adja meg, amely Makovecz majd minden épületének sajátja.
Terv: Makovecz Imre
Munkatárs: Turi Attila
Kerámia falkép: Kun Éva
Beton padlóburkoló lap: Makovecz Anna
Szárny-toronydísz és a kupola felülvilágítójának üvegmunkája: Csertő Lajos
Megrendelő: Bakonyerdő Zrt (a Magyar Fejlesztési Bank, a 22 magyar erdőgazdaság támogatásával)
Kivitelező: Veszprémber Zrt. és BME Szerves tábor