ÉpÃtész a háttérirányÃtás éveiben
Száz éve született Kismarty-Lechner Kamill
Szöveg: Ruszthy Zsolt

Az Alsó-erdősor utcai iskola, 1957-61
Rendhagyó Ãrást kaptunk szerzÅ‘nktÅ‘l, aki leszármazottként és épÃtészként a centenáriumra egyéni nézÅ‘pontból reagál. Adalékai az alkotói pályát majdan feltáró dolgozat számára fontos adatokkal szolgálnak – a szerk.
Kismarty-Lechner Kamill épÃtész éppen száz éve, 1914. március 15-én született Budapesten, Lechner Loránd és Hümpfner Ottilia gyermekeként. Jeles művészekkel teli, művelt család vette körül. Szépapja, id. Lechner Nepomuki János a SzépÃtÅ‘ Bizottmány jegyzÅ‘je volt, dédapja jogvégzett tisztviselÅ‘, majd téglagyáros; nagyapja ügyvéd és festÅ‘művész, a FÅ‘városi Ipariskola tanára. Az Å‘ öccse volt Lechner Ödön, az európai hÃrű épÃtész. A rokonsághoz tartozott Hauszmann Alajos is. Rajtuk kÃvül a család több tagja is épÃtész volt, köztük Kamill apja, Loránd (1883-1963) és nagybátyja, dr. Lechner JenÅ‘. Az elemi iskola elvégzése után tanulmányait a budai Ciszter Gimnáziumban folytatta. Tanárai között volt Rajeczky Benjamin neves zenetudós és Nagy Nádor festÅ‘művész is, akitÅ‘l szabadkézi rajzot és linóleummetszést tanult.
Az ifjú Lechner Kamill 1931-36 között a Műegyetem hallgatója volt, tanárai Hüttl DezsÅ‘, Sváb Gyula, Csonka Pál, Kotsis Iván, Wälder Gyula, Warga László. Már egyetemi hallgató korában jelentkezett önálló ötletekkel, szÃnes üvegablak tervét az 1933-as Jamboree oltártervét több újság is közölte. ÉpÃtész pályáját Szontagh Pál épÃtészirodájában kezdte, majd szerzÅ‘déses műszaki ellenÅ‘r lett az Ipari Minisztériumban. Közben ábrákat rajzolt a Révai Lexikon számára. 1937-ben nagybátya, Lechner JenÅ‘ mellett az 1938-as Eucharisztikus Világkongresszus dÃszoltárának tervén dolgozott. 1938–42 között az Iparügyi Minisztérium elÅ‘adója és a Pázmány Péter Szabadegyetem hallgatója volt. Római és németországi tanulmányútjai után belföldi kutatási ösztöndÃjat nyert, végigkutatta a NyÃrség és Kalocsa környékének népi épÃtészetét és népművészetét. 1942-ben a család az Å‘ javaslatára vette föl a Kismarty elÅ‘nevet. Ebben az évben kapott megbÃzást a szabadkai tanÃtónÅ‘-képzÅ‘ óvónÅ‘képzÅ‘vé történÅ‘ átalakÃtására.