Museum der Stadt Wien, 2009. március 19. – május 3.

Szöveg: Gyárfás Eszter

2007-ben lebontásra került Hongkong egy régi belvárosi utcája – nem első, és nem utolsó példa a városlakók és az önkormányzat sikertelen együttműködésére. A bontás ellen bár számos megmozdulás történt, az utcát nem sikerült megmenteni. Miért nem újdonság ez? A „városrendezés áldozata” egyre gyakrabban előkerülő, közismert jelenséggé nőtte ki magát.
A hongkongi Lee Tung Street mint „Wedding Card Street” vagy „Love Street” lett közismert, a többnyire felhőkarcolók dominálta városkép egy sajátos, különleges egységét adta.
Az út, mely még az autóforgalom determinálta léptékek előtti időkből származott, nem volt több mint 9 méter széles, két oldalról egy-egy földszinten üzletsorral rendelkező 6 emeletes házsor övezete. A 70-es években a bankjegyhamisítás megelőzése érdekében a nyomdaipar állami ösztönzésre egy helyre, a Lee Tung Street-re tömörült – kialakult egy, a lakások és boltok keveréke alkotta sajátos, kompakt közeg, ahova házasodó párok meghívókkal, üzletemberek, városlakók – majd turisták tömege – áramlott. Hongkong városmegújító hatósága (Urban Renewal Authority) 1997-ben hozta nyilvánosságra az utca teljes házsorának megsemmisítését előíró rendezési tervet, 2003-ra már az összes házra felkerült a városi rehabilitáció új projektjét hirdető tábla. A „rehabilitációs” tervek ellen lakók kezdeményezésére érdekvédelmi csoport alakult (H15 Concern Group), tanulmányok, és egy szakemberek által kidolgozott alternatív rendezési terv is készült. Az önkormányzat ezt visszautasította.
Adva (volt) egy terület, amely mindenféle szerkezeti és funkcionális újraszervezés helyett legfeljebb karbantartási beruházást igényelt. A válasz mintegy 930 lakos, többszáz lakás és hozzájuk tartozó üzlet felszámolása, egy teljes utcakép kiiktatása. Városi tér jön-e újra létre, pótolható e létrejöhet-e egy jól funkcionáló szociális hálózat – vagy ismét egy embertelen, elidegenített, csupán fotómontázsokból mosolygó, képzeletbeli szereplők álomszigetének imázsa készül? Lehet-e egy rendezési terv, melynek mozgató rugója a profitszerzés, több, mint puszta vállalkozás? Még banálisabban: születhet-e jó építészet ott, ahol nem áll fenn valóságos, társadalmi építési igény?
A városrendezési terv egyik alappillére a városrész igényeivel összhangban lévő, funkció-felosztásában ahhoz illeszkedő javaslat kell legyen, mely katalizátoraként hat egy új, vagy megújuló városi közeg létrejöttében. Ennek megfelelően – az esztétikai szempontokra ezúttal nem kitérve – új élményterületek megalkotására törekszik, segít, egy a városhoz szervesen kapcsolódó, szociális hálózat kialakulásában. Ennek tükrében a városi önkormányzat terve: 50 épület alkotta egység helyére felrajzolt 4 épülettömb mélygarázzsal kibővülve. A klasszikus felosztás – a kis, magánkézben lévő boltok és lakások izgalmas keveréke alkotta egész – kérdés nélkül megsemmisül. Megszűnik egy sajátos, a város által magáénak érzett közeg, és mi jön cserébe? Egy a funkciók homogenitásából minden bizonnyal összeadódó intakt birodalom, a senki birodalma. Ennek veszélye szociológiai, városépítészeti, sőt ökonómiai (vandalizmus) szempontból külön fejezet lehet.
A „Community Museum Project” 2002-ben, Hongkongban alakult, törekvése a múzeum nyújtotta lehetőségek alkalmazása hasonló, konkrét szociológiai problémák területén. Projektjeik között szerepel a hongkongi „Wedding Card Street” esete, annak (elsősorban) fényképes dokumentációja. Installációjuk egy része most a Bécsi Városi Múzeum átriumában látható. Az eltűnt utcakép két 6 méter hosszú vászonra nyomva – pódium nélkül, a már nem létező utca mentén mintegy végigvezetve – idézi fel egy most már eltűnt világ varázsát. A kiállítás különösen érzékeny és találó gesztusa a 289 lakás, illetve 93 bolt fényképéből készült plakát egy-egy darabjának szimbolikus árusítása. A látogató a múlt egy darabját most 15×20 cm-en magával viheti. Intő rossz példa: nehogy erre a sorsra jusson a régi pesti zsidónegyed. (Az urazó tárlat jegyár b evétele a „H15 Concern Group” jövőben folytatandó, Hongkong kulturális örökségvédelméért folyó akcióit támogatja.)