A történeti városközpont átalakítása

Szöveg és fotók: Klein Rudolf

Noha már korábban is építettek a balkáni háborúk nyertesei Szabadkán léptékben és formavilág tekintetében kirívó házakat, a színházrombolás mégis mérföldkő. Ha ezt az épületet le lehetett rombolni, akkor már mindent le lehet. A Szent Teréz székesegyház mellett ez volt a város másik legjelentősebb épülete a szecesszió megjelenéséig, az egyetlen jelentős klasszicista alkotás az egész régióban és a Kárpátmedence egyik legrégebbi kőszínháza. A több nemzetiség társulatainak egy teremben való koegzisztenciája üzenet értékű volt a nemzetiségi kizárólagosságot/felsőbbrendűséget hirdető korokban, hogy lehet másképp is, létezik tolerancia és békés együttélés. Ami még ijesztőbb, hogy idén a város rombolásának megteremtődött a jogi kerete is. Az Internetről is letölthető rendezési terv belgrádi léptéket – főképp párkánymagasságot – lát elő a mezővárosi szövet helyett, sőt a korábbi utcavonalak mentén! Most már törvény erőre emelkedett hogy néhány középületet leszámítva – mint láttuk még ezeket is –, mindent le lehet bontani. Ha ez megvalósul, Szabadka már nem lesz az ami volt, a folyamat önmegsemmisítő.