Itthon vagy otthon – Nagy Káli Könyv
Bojár Iván András, Darabos György – IVON, é.n., 468 oldal
Szöveg: Szegő György
A vaskos kötet műfaját nehéz meghatározni. Vallomás is, amolyan szerelmesföldrajz, de egyben informatív tezaurusz is: top 50 fotóatlasz. Az alkotópáros a sokak által ismert Darabos György építészeti- és műtárgyfotós, valamint Bojár Iván András művészettörténész, építészeti kritikus. Utóbbi pályaképéhez még hozzáteszi: településmárka-szakértő. S az impozáns album hitelesíti ezt az új keletű pályát, vonzó kultúrképet fest a Káli-medence tájai mellé.
Meghatározó a vissza-visszatérő motívum: Bojár a szöveget apja emlékének is szánta, akitől örökül kapta egykori Szent György-hegyi házát és az egész Káli-medence paradicsomi szépségű vidékét. Ismerem a táj–család a meghitt emlékezőtechnikáját, nekem is apámmal kapcsolódik össze egy ábrahámhegyi pince-présház – meg a bora. Mindkettőt együtt építettük. És közben szép lassan, egy évtized alatt én is elragadtatással jártam be a sokak által ismertnek hitt Kálit, a pannon géniusz gyöngyszemét, meg körülötte az egész Balaton-felvidéket.
Ezt a tájat barangolhatjuk be Darabos György ihletett fotóival és Bojár barátainak, a magyar kultúra és gazdaság fontos szereplőinek művelődéstörténeti, építészeti, szinte vizuális-antropológiai jellegű guide-jával. A „bebírók”, a városból jött új tulajdonosok megvalósult álmai vonulnak el előttünk. Szobáról szobára, tanyáról házra, dűlőről vágatra, sorról pincére. Egyszerre meglátva a természet szépségét és az új lakók szépségvágyát, hol finom, hol rusztikus karakterű jó ízlését.
Melankolikus és boldog pillanatokat őriznek a történetek, de a neutrális turisztikai grammatika helyett emberközelivé szelídül a képzeletbeli kirándulás. Bojár sok évtizedet ölel át történeteivel, megemlékezik a 80-as évek közepén épült, Turányi Gábor tervezte badacsonytomaji üdülőről (ma Club Tomaj) mint fordulópontról, amikor szerinte lezárult itt a Kádár-kor építészete. És felidéz egy másik pillanatot, amikor Váncza László a Káli Art’Inn „nyugatias, piaci berendezkedéshez igazodó” épületét megtervezte. Mindkettő szakított az általa romantikusnak tartott „skanzen-építészettel”. Ám ez a gazdag jövőt ígérő újabb korszak alig jelenik meg a fotókon. Ha inkább a szemünkben bízunk, és kevésbé az utópiákban, akkor a Darányi Ignác terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében született kötet üzenete iránymutató munka.