Vokult, Joanneum-Graz, 2009. május 15. – október 16.

Rocker, fotó: Ullsteinbild; Gerillahős, nyomat Alberto Korda fotója nyomán; Antifasiszta jel a Stefansdómban, fotó: Martha Vobruba; Altamírai sziklarajz, fotó: Ramessos

„Hegyi kőrakás, karc a városi falon, gesztusok, szignálok, a fekete macska, vagy akár egy mimika – mind mögött mindig ott a jelentés. Vagyis, minden jel.” – vezeti be az egykori karmelita kolostorból lett, most felújított grazi Vokult néprajzi múzeum tárlatát Eva Kreissl kurátor. A kiállítás a fentiek jegyében átkarolja mindazt a területet, ahol ősidők óta észrevétlenül, vagy tudatosan értelmezzük a képi/plasztikus, statikus/dinamikus jeleket. Az egykori néprajzi gyűjtések már-már elfelejtett tradíciókat őriznek meg a jövőnek, és most játékos, interaktív metódussal hozzák közel a régi generációk jelkincsét: a kiállítás együtt láttatja a múltat és a jelent. Éppen így képes elérni a fiatalabb évjáratokat is. Tucatnyi csoportra osztja a témát: 1. Útjelek, 2. A ruházat kódja, 3. A virágok nyelve, 4. Titkos kódok, 5. Bajelhárító amulettek, 6. Rejtett világok, gesztusok, 7. Emócióolvasat, 8. Érzelmek a neten, 9. A hétköznapok jelképei, 10. Életstílus „jelvények”, 11. Hangjelzések, szignálok, 12. „Itt voltam” nyomhagyók.

Szegő György