Szent László Nemzeti Emlékhely Látogatóközpont, Somogyvár

Építészek: Molnár Csaba, Szentkuti Viktor, Halmai Dénes
Szöveg: Baku Eszter
Fotók: Bujnovszky Tamás

A somogyvári bencés apátság Szent László emlékhelyének látogatóközpont fejlesztése az Európai Unió és Magyarország kormányának támogatásával indult 2012 őszén. A komplex program célja a romterület állagmegóvása mellett az apátság történetének és a régészeti ásatások során előkerült kőfaragványoknak interaktív bemutatása, valamint az alapító király személyének ismertetése. Erre a romterülettel szoros kapcsolatban álló látogatóközpont ad lehetőséget.
A kulturális emlékezet vagy „ars memoriae”, az emlékezőképesség művészete kollektív produktum, ami számos alakzatban testet ölthet. Az emlékezet elsősorban a kommunikációban él, másodsorban térbeli kereteiben marad fenn, vagyis azokban az épületekben, környezetben, térben, melyek tájékozódási pontként szolgálnak. Ezekhez a térbeli keretekhez az emlékezés még hiányában, még romosságában is ragaszkodik. Mindez azt jelenti, hogy a helyekhez kötődő hajlandóság minden közösség sajátja, mivel a közösségek helyszíneket igyekeznek teremteni, melyek szimbólumot kínálnak a csoport identitásának és támpontot az emlékezésnek. (…)
A megrendelő lehetősége és szándékai szerint kijelölt helyszín adottságaihoz alkalmazkodva a fogadóépület a várhegy lábához simul, ezért a romterület és a látogatóközpont közötti vizuális egység egyedül az apátság melletti, az épület tengelyét is kijelölő kilátóból érzékelhető. A két tömb közötti szintkülönbség és távolság áthidalására akadálymentesített gyalogos ösvény létesült, ami folyamatos összeköttetést biztosít a két terület között.
A látogatóközpont alapvetően négy önálló funkcionális egységre tagolódik: fogadóépület, érkezési épület, valamint az e kettő által határolt terület, mint szabadtéri rendezvénytér és támfalrendszer. A romterületet jelölő kilátó felé tájolt, új fogadóépület építészeti koncepciójának lényege: egyrészt úgy tartson folyamatos kapcsolatot az apátság romjaival, hogy megidézze az egykori fényűző épületegyüttes gyakorlatilag alaprajzban maradt részeit, és határozott kontúr jellegével folyamatosan reflektáljon rá. Másrészt az új épület anyaghasználatában úgy kapcsolódik az apátság épületegyüttesének maradványaihoz, hogy az ott megjelenő kő és tégla dominanciája itt főleg a tégla és beton kettősével harmonizál.

Felelős építész tervezők: Molnár Csaba DLA, Szentkuti Viktor, Halmai Dénes
Generál tervezés: M Építész Iroda Kft.
Építész munkatársak: Vörös Tamás, Pethő Regina, Istók Viktória, Koch Lilla Boróka
Tartószerkezet: Dr. Armuth Miklós, Debkowski Dóra – Adeco Kft.
Épületszerkezet: Dr. Kakasy László – Kakasy és Társa Kft.
Épületgépészet: Lovas Albert – OptiTerv Kft.
Épületvillamosság: Zentai Csaba – Három Zentai Kft.
Tájépítészet: Remeczki Rita, Massány Edina – Open Air Design Kft.
Rehabilitáció: Pandula András – Épített Környezetért Alapítvány
Installáció: Tubákos Ádám, Lukácsi Nóra, Császár Szabolcs – OPADI Studio Kft.
Grafika: Tubákos Ádám, Vass Petra, Sztolyka Ildikó, Morvai Péter, Fránkó János – OPADI Studio Kft.
Kiállítási kurátorok: Győr Attila, Nagy Veronika, Gaylhoffer-Kovács Gábor
Építtető: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ
Generálkivitelezés: Laki Épületszobrász Zrt.