A nemzetközi tervpályázat eredménye

A Snøhetta Építésziroda megosztott 1. díjat nyert pályaműve

Bő két évtizeddel a kiegyezés után a Millenniumra megépült Ezredéves Kiállítás egyszerre volt a gazdasági fellendülés prezentációja és a nemzeti identitás egykorú nagy ívű forrása. Maradandó urbanisztikai tettnek is bizonyult. Jó két évtizeddel 1989 után a kormány – hasonló identitásképző motivációval és ugyanezen a területen – a Liget Projektben – megvalósítandó Múzeumi Negyeddel szeretné megújítani a helyes elvet, miszerint az építészet ma is, kortárs módon: honügy. Most, amikor a Nemzeti Galéria pályázatának díjazott munkáiból válogatott lapokat bemutatjuk, hozzá kell fűznöm, hogy például az oslói Nemzeti Operaház néhány éve – helyesen – a norvég nemzeti öntudat épülésére emeltetett… A Budapesten díjazott Nemzeti Galéria tervek eltérni látszanak a kitűzött céltól. – Szegő György

A Liget Budapest Projekt keretén belül 2014 októberében meghirdetett kétfordulós nemzetközi építészeti tervpályázat keretében a Petőfi Csarnok helyén megvalósuló Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum épületére összesen kilenc érvényes pályamű érkezett. A szakértői zsűri két első és két második helyezettet hirdetett ki:
– Megosztott 1. díjat kapott a japán Sanaa (Kazuyo Sejima és Ryue Nishizawa) terve, illetve a norvég Snøhetta iroda pályaműve.
– 2. díjat kapott a Nieto Sobejano Arquitectos, valamint Balázs Mihály és a BME Építészkar által készített pályamű.

A bíráló bizottság szerint mindkét első helyezett terv építészetileg kiemelt értéket képvisel és ezek a pályaművek a gyűjteményi és a látogató szempontok alapján is világszínvonalúak. Magyarországon még soha nem versenyzett ilyen rangos építészmezőny egy épület megtervezésnek lehetőségéért. A magyar és nemzetközi szakemberekből álló 11 tagú zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechnológiai megoldásokat), a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia), a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a zöldterületi szempontokat, a városképi beágyazottságot, a Városligettel való kapcsolatot, az épület megközelítését) és a várható költségeket (bekerülési és üzemeltetési vonatkozásban) is értékelte.

Balázs Mihály és BME tervezőcsapata a természettel való közvetlen kapcsolat köré szervezte a pályaművet, a virtuális élmények helyett valós tereket és térkapcsolatokat kínálva. A Liget védelmét és a múzeum funkcióját, a műalkotások megőrzését közös kérdésként tette fel. A két múzeum elhelyezése a tömbön belül külső és belső zónákra osztja az épületet, melyek különböző módokon kommunikálnak egymással. A terv fontos eleme, hogy a fák védelme miatt a mélygarázst nem az épület, hanem a Hermina út alatt javasolja kialakítani.

Nieto Sobejano stúdiójának terve a természet organikus formái és az építészet racionális logikája közötti párbeszédet hangsúlyozza: a szabad formálású tömeg egy fa gondosan nyírt, kicsit szélfújta lombkoronájára emlékeztet. A két szemközti bejárat tengelye a két intézményt úgy választja ketté, mint a Duna Budapestet. A két, egymásnak forduló tömböt ultrakönnyű, mesterségesen megvilágított fémréteg borítja.

A Snøhetta Építésziroda megosztott 1. díjat nyert pályaműve

A SANAA Építésziroda megosztott 1. díjat nyert pályaműve

Balázs Mihály Építész Műterme és a BME Építészkara csapatának megosztott 2. díjat nyert pályaműve

A Nieto Sobejano Arquitectos Építésziroda megosztott 2. díjat nyert pályaműve