Beszámoló az MMA Építőművészeti Tagozatának felvidéki tanulmányútjáról

Szöveg: Turányi Gábor

A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata a lengyelországi és erdélyi látogatások után 2016 augusztusában Kassán tartotta kihelyezett ülését, egy kibővített, négy napos felvidéki út keretében. Pásztor Péter szervezésében négy tartalmas napot töltöttünk ott, s ezalatt a program az építő- és képzőművészet, az építészettörténet és a természeti szépségek finom egyensúlyává állt össze.
A két építész-tanár akadémikus mellett vendéglátóink voltak a kassai Rovás Akadémia tagjai is, élükön Szabó Ottó képzőművésszel. Így a tanulmányút a szakmai programok mellett az emberi kapcsolatokról is szólt. Minden este a Rovás Akadémiára érkeztünk vissza, ahol a késő estébe nyúló beszélgetések mellett képet kaptunk a helyi építészek örömeiről-gondjairól, a kortárs építészet helyzetéről is. Az egyik este programja Grekofski Nathalie építész Életem épületei című kiállításának megnyitója volt; a Belgiumból Budapestre települt építész saját építészeti és képzőművészeti tevékenysége mellett kiállította azokat a munkákat is, melyeken Makovecz Imre munkatársaként dolgozott.
A kitűnő szervezésnek köszönhetően, az utazás felölelte a régi és az új építészet tágas spektrumát. A vendéglátóink saját alkotásaikat is bemutatták. Kassára begördülve, elsőként Pásztor Péter mutatta be az általa tervezett Isteni Irgalom Templomát, amely több évtizedes múltját meghazudtolva kitűnő szellemi és anyagi állapotnak örvend. Ezután Sekan János mutatta be a kassai várban végzett munkáit, melyek közül kiemelkedik egy remek kilátó-konzol építmény, illetve a 2013-ban Európa Kulturális Fővárosa szerepét betöltő Kassa egyik szabadtéri színpada. A kassai városnézés során érintettük a Drahovský Martin tervezte kézműves házat és udvart.
Az utazás kiemelkedő állomása volt Bártfa, ahol meglátogattuk a Szent Egyed bazilikát, a városházát és a felújított városfalakat. A hányatott sorsú jászói premontrei rendház és annak kertje megrendítő élmény volt – a hatalmas épületegyüttest jelenleg négy szerzetes lakja. A kihalt és lepusztult belső terek még így is szellemi erőt sugallnak, különösen a felbecsülhetetlen értékű könyvtár. A műemlékek megtekintésekor beszéltünk azok ellentmondásos utóéletéről, a rekonstrukciók szemléletéről, az újraépítés-újjáépítés dilemmáiról. Pásztor Péter tömör, mégis a teljesség igényével megfogalmazott kiselőadásai inspirálták a társaságot és izgalmas diskurzusokat gerjesztettek. Krchó János ismertetései saját munkáinak bemutatásakor érték el csúcspontjukat. A tornai római katolikus templomot, majd a 13. században épült és értékes középkori freskókkal díszített, a 17. században reformátussá lett csécsi templom közelmúltban befejezett, ihletett felújítását személyes élményein keresztül ismerhettük meg. A jó ritmusú, tartalmas és tanulságos utazás utolsó látnivalója – az első állomáshoz hasonlóan – a restei római katolikus templom kortárs épülete volt, a Friedmann Ladislav által tervezett, 2013-ban felszentelt Rózsafüzér Királynője templomot Szabó Ottó ihletett keresztútja egészíti ki.