Arne Hübner – Johannes Schuler: Architekturführer Budapest, DOM, 2012

Szöveg: Szegő György

Fővárosunk turizmusában a németnyelvű vendégeknek jelentős a súlya. Sokan közülük építészek / a vizuális kultúra munkásai. Számít, hogyan látják a magyar történeti építészetet / látják-e és hogyan a kortárs-architektúrát. Mert Budapest nemcsak az írók és a filozófusok városa, de az építészeké is. „Ha a városra gondolunk, lelki szemeink előtt eklektikus épületek és a szecessziós homlokzatok, elegáns fürdők és széles sugárutak vonulnak fel. Ezek a klisék mind jogosak, de Budapest kortárs építészete is jó – csak rá kell találni. Az új jó, de el van rejtve” – állítja Arne Hübner, az egyik fiatal szerző.
Most a két harminc-negyven körüli építész-író elkalauzolja a megcélzott fiatal és/vagy kíváncsi olvasót a város összes kerületébe. Bemutatják fejlődésének főbb korszakait: az eklektika és a szecesszió, a Bauhaus példáit és a „a bámulatosan sokoldalú építészeti tevékenységet az erősen szabályozott szocializmusban, és végül a rendszerváltás óta eltelt 20 év építőművészeti történéseit – egészen napjainkig”. Ilyen naprakészen / technikai frissességgel eddig nem jelent meg idegen nyelvű áttekintés Budapest történeti és kortárs építészetéről. A forma is igen praktikus, különös tekintettel a QR-kód használatra, a térképekkel és légi-fotókkal segített tájékozódásra, az utca- és tárgyregiszterre.
A könyv nem csak részletes háttér-információt nyújt a város építészetének történetéről, de az aktuális építészeti tendenciákra is nyitott, vázolni próbálja az építészek jelenlegi helyzetét is. „Milyen keveset tudunk Budapest építészetéről! … alig akad külföldön ismert budapesti építész, mert a magyar építészek ritkán terveznek határokon kívül” – írja a berlini székhelyű kiadó. Ez ennél bizonyosan bonyolultabb kérdés, ez a leegyszerűsítő állítás a magyar építészet-politika számára mégis figyelemre érdemes állítás!
A DOM publishers kiadó sorozata törzsközönségének a felfedezett világok összehasonlítását is lehetővé teszi (eddig a kiadónál megjelent építészeti útikalauzok: Tokió, Moszkva, Helsinki, Üzbegisztán és Szingapúr, jövőre ígérik Delhi, Frankfurt, Hongkong, Szingapúr és Japán köteteiket). Rubik Ernő személyes hangú bevezetőjével meg is szólítja a Budapestre látogatót: elmeséli, milyen sokfelé lakott, ifjan kutyájával mennyire tüzetesen bejárta a város legrejtettebb zugait is, a Margitszigetet gyakran körülevezve mennyire csodálta a környező tájat, városképeket. A légi-fotókat készítő Schäffer László szinte Rubik vallomására épül. A képanyag összeállításánál, arányaiban a kortárs egyáltalán nincs háttérben, sőt a szerkesztés olyan emblematikus képekkel is sulykolja a magyar innovációt, mint Rubik kockája vagy Losonczi Áron üvegbetonja. Rubik Ernőn kívül magyarországi társszerzők még: Ute Albrecht, Győr Attila, Bálint Imre, Kertész András Tibor, Hatvani Ádám. A DOM vállalkozását és a szerzőket elismerés illeti.