Ottomán ízek – kreatív energiák
Városrehabilitáció Isztambulban
Szöveg és fotók: Baku Eszter
Isztambul az elmúlt évtizedekben intenzív városfejlődés fontos esettanulmánya. Évről évre egyre több városrész újul meg, formálódik, ezáltal is tovább színesítve a nem éppen szürkeségéről ismert metropolist. A turistáktól hemzsegő történeti városrészektől távolodva egészen új arcát ismerhetjük meg a városnak. Az anatóliai oldal sokoldalú negyedének, Kuzguncuknak megújulását olyan izgalmas fejlesztések követik, mint Fener és Balat mára szinte egybeolvadt területei.
E két, egymástól aránylag távol eső városrészek párhuzamba állítása nem véletlen, hiszen számos ponton hasonlóságok mutathatók ki közöttük, melyek e negyedek építészeti, városépítészeti karakterét is alapjaiban határozták meg. Kuzguncuk a 17. század óta nagyrészt zsidók, örmények által lakott városrész, a 19. század második felében nyerte el mai városképét. Ekkor indult meg a Boszporusz rendszeres hajóforgalma, ami jelentős fejlődést jelentett az ázsiai oldal településeinek. A folyamatos tűzvészek miatt Kuzguncuk építészeti öröksége részben elpusztult, megmaradt viszont a helyi elit és az építészek által igen kedvelt központi rész, mely a 19. század végén, 20. század elején épült, s amelyet nagyrészt emeletes fa sorházak és fából épült pavilonok alkotnak. A helyi műemlékvédelmi szakemberek komoly erőfeszítése tükröződik a városrész eredeti hangulatát visszaadó, szakszerű és korhű felújítási munkákon.