Új lengyel házak, FUGA, 2015. szeptember 30 – október 22.

Szöveg: Götz Eszter

Bárka-ház, építészek: Robert Konieczny és Lukasz Marciniak, fotó: Juliusz Sokołowski

Elgondolkodtató, vagy inkább újragondolást ösztönző kiállítást hozott ősszel a FUGA-ba a Varsói Építészeti Központ. Mindössze kilenc lengyel családi házat mutatott be tervekkel, nagyméretű makettekkel és egy-egy rövid leírással, de ez a néhány példa a legutóbbi évek terméséből azt jelzi, hogy a lengyel építészek – és nem utolsósorban megbízóik – jóval merészebben és szabadabban, ráadásul őszintébben viszonyulnak a saját tradícióikhoz, mint azt mi itthon tesszük.
A kiállítás címe (Például) utalhat többé-kevésbé véletlenszerűen kiragadott válogatásra, de jelentheti azt is, hogy a bemutatott családi házak példaként állíthatók a kortárs építészetről való gondolkodás folyamába. Szellemes megközelítés, nélkülözi a fölösleges pátoszt, az „igaz út” megtalálásának csapdáját, miközben nagyonis fontos szemléletet fogalmaz meg. A házak egyik része ugyanis a környezetet olyan adottságként kezeli, amelyet nem kíván felülírni, uralni vagy építészeti eszközökkel átfazonírozni. Párbeszédbe helyezkedik a saját kontextusával, legyen egy erdőrészlet vagy egy zavaros karakterű falusi utcakép, tekintettel van a szerényebb építészeti minőségre is, lévén a szocialista országokban mégiscsak ez jelenti a meghatározó környezetet.
A kilenc ház tehát alkalmazza a helyi hagyományokat, a 19. századi udvarháztól a jellegtelen kockaházig, de élhető, kortárs környezetté formálja, funkció szerint kialakított, ökonomikus és sok esetben ökologikus lakóegységekké. Így lett egy elhagyott sziléziai bánya lámparaktárából, a föld fölött 8 méterrel lebegő betonpavilonból merészen kialakított többszobás lakás (2003, építész: Przemo Łukasik), vagy egy vidéki környezetben nem az utcafrontra fordított, hanem önmaga felé néző, funkciók szerint négy különálló pavilonra tagolt komplexum (2009, építészek: Piotr Brzoza és Marcin Kwietowicz), de láthatunk itt kilátótoronnyal kombinált ökologikus házat, melynek formálását a nap beesési szöge alakította, így az átlagos háztartások energiájának alig 10%-át használja (2009, építész: Piotr Kuczi).
A kortárs lengyel építészek a kiállítás tanulsága szerint nem riadnak vissza a szürke vagy fekete tégla homlokzati alkalmazásától, de a betonhéjba rejtett fa lakókapszula megoldástól sem. Tervezési elveik minden esetben a megbízók életvitele, a környék karaktere, a telek adottságai és a letisztult, érett építészeti gondolatok találkozási pontjaira reagáltak, szellemes és innovatív építészeti világot teremtve a családi házak műfajában.