A határterületek kutatása

Szöveg: Botzheim Bálint

Az építészet minden korszakára jellemző, hogy keresi a határait. Ez sokszor utópisztikus tervekben fogalmazódik meg; ugyanakkor az építészet története felírható avantgárd és mainstream korszakok váltakozásával is. Maga a határ fogalma is meghatározásra szorul.
Beszélhetünk a határról, mint az építészet territóriumának kiterjedéséről. Mi az, ami az építészet tárgykörébe tartozik és mi az, ami nem? Az építészet kilép a komfortzónájából és más területekre merészkedik: design, matematika, tárgyalkotás, képzőművészet, irodalom, szociológia, pszichológia, biológia, mesterséges intelligenciakutatás. A határ másik értelmezése az, amikor valaki vagy valami a képességei határait keresi. Mire képes az építészet? Mi az, ami technológiailag megvalósítható és mi, ami még szellemileg elviselhető?
Elviselhető-e hogyha a város történeti negyedébe építünk egy funkcionálisan működő, ámde „alien” külsejű épületet? Szellemi értelemben mennyire lesz elviselhető, ha majd emberi munka nélkül, robotok építenek meg egy házat?
Doktori kutatásomban azokkal a geometriai újításokkal foglalkozom, amelyek az építészet lehetőségeit bővítik. Összefoglaló néven új(építészeti)geometriának nevezzük ezeket. Elsősorban a nem-euklideszi geometria alkalmazási területei adnak új eszközöket az építészek kezébe, nevezetes matematikai formák, NURBS-felületek, topológiai műveletek, algoritmikus modellezés, generatív matematikai modellek, nemlineáris animáció, szimulációk, részecskerendszerek, optimalizáló algoritmusok. A geometria mindig is az építészet alapjául szolgált, az újgeometria pedig egyre inkább a 21. századi formanyelv alkotóelemévé válik. Intenzív kutatás zajlik a világban ezen a területen. Sok egyetem fontosnak tartja, hogy az építészet jövőjével foglalkozzon, hogy olyan formanyelvet dolgozzon ki, amely a 21. század építészeti karakterének meghatározásáért száll majd harcba. A módszertani és építéstechnológiai kutatások mellett az anyagkutatás, robotika is az érdeklődés középpontjában állnak. A nanotechnológia és a robotika fejlődése egyre közelebb hozza a parametrikus épületek mainstream vonalba kerülését.