Magyarország leglátogatottabb kistájának tekintett, a mediterrán jellegekben bővelkedő Tihanyi-félszigetnek a központjában, a Belső-tó peremén egykor gazdasági, mára új funkcióhoz jutott épületek tömbjei emelkednek, köztük az az eszményien felépített épületegyüttes, amelyet ma a Képzőművészeti Egyetem hallgatói használnak.
Az éppen beolvadó Nemzeti Galéria Ferenczytárlata méltó epilógus lett. A katalógus 398 festményt (és 347 grafikát) sorol fel, egy részük lappang, többet még a festő – nem éppen szelíd gesztussal – semmisített meg. Az 1885-től induló Nagybányai iskolát…
Válság, szociális feszültség, pénzhiány. A városok az ipari forradalom időszaka óta küzdenek azokkal a krízisekkel, melyek a közösségi kezdeményezések, a földfoglalások, az önszerveződő mozgalmak alapjául
szolgálnak.
Ernyey Gyula könyve hiánypótló műként jelent meg 2000-ben. A kötetre az elmúlt évtizedben a hazai művészeti képzés alapműveként tekintett a design oktatás. A történet, a fogalmak logikusan egymásra épített, rendszerező szerkesztéssel dolgozza fel az ipari terméket formakultúrájának egyetemes históriáját.
A Hollandiai Magyar Nagykövetség, a Hungarian Business Network ill. a Margit Tamás Art & Business Concepts szervezésében üzleti szimpoziumot tartottak. Az eseményhez kiállítás is kapcsolódott, melyen a Magyar Formatervezési Díj alkotásait láthatták.
A két, látszatra távoli alkotó – Rudolf Schönwald grafikus és Nam Jun Paik (az első!) videóművész – művei most az Essl nagytermében összetalálkoztak. Eltérő ábrázolás technológiáik ellenére mindkét alkotó az entrópia törvénye által alakított szépség megszállottjának bizonyul.
A modern építészet elfogadásának és elterjedésének előfeltételei Szlovákiában – ahogyan Csehországban is – folyamatosan alakultak ki a 19. és a 20. század fordulóján. Jelentős hatást gyakorolt ebben az irányban az önálló Csehszlovák Köztársaság megalakulása 1918-ban.
Paul Bonatz német építész (1877-1956) életművének kimagasló alkotása a társtervezővel együtt 1911-ben elnyert pályaterv alapján felépült stuttgarti főpályaudvar. Az építkezést 1914-ben megkezdték, de az első világháború miatt a munkák félbeszakadtak és a remekmű csak 1927-ben lett kész.
A klímaváltozás és az ökologikus építés fogalma mára hazánkban is általánosan elfogadott lehetőséggé, sőt immár divattá vált. Autóban a klímaberendezés, TV-ben a lapos LCD kijelző, épületekben pedig az „öko” nélkül egy projekt már nem is aktuális, inkább idejétmúlt. De ahogy a divat pusztán múlandó, felszínes és egyéniség nélküli felfogást tükröz, úgy itt a jó hírnek is vége.
A 2012. évi Építészkongresszus1 mottója az „egyszerű építészet / egyszerűen építészet” szójáték volt. „Több-e az egyszerű építészet a minimalistánál? A mostani bizonytalan időszakban az alkotás maga is egyre értékesebb, hiszen egyre ritkább.
A Bernauer Strassét a 19. században még Berlin egyik átlagos külvárosi utcájaként ismerték. A 20. században szomorú hírnevet szerzett: Berlin kettészakított várostestének jelképe lett. Németország második világháborús veresége után a győztes hatalmak a 20-as években kialakult nagy berlini kerületek határvonalai alapján osztották fel a fővárost…
Milyen szintjei és formái lehetnek a participációnak? Hogyan járulhat hozzá az identitásképzéshez, és milyen pedagógiai lehetőségek rejlenek benne? A következőkben berlini példákon keresztül a használók bevonásának lehetséges módjait és formáit tekintem át…