Paul Bonatz német építész (1877-1956) életművének kimagasló alkotása a társtervezővel együtt 1911-ben elnyert pályaterv alapján felépült stuttgarti főpályaudvar. Az építkezést 1914-ben megkezdték, de az első világháború miatt a munkák félbeszakadtak és a remekmű csak 1927-ben lett kész.
A klímaváltozás és az ökologikus építés fogalma mára hazánkban is általánosan elfogadott lehetőséggé, sőt immár divattá vált. Autóban a klímaberendezés, TV-ben a lapos LCD kijelző, épületekben pedig az „öko” nélkül egy projekt már nem is aktuális, inkább idejétmúlt. De ahogy a divat pusztán múlandó, felszínes és egyéniség nélküli felfogást tükröz, úgy itt a jó hírnek is vége.
A 2012. évi Építészkongresszus1 mottója az „egyszerű építészet / egyszerűen építészet” szójáték volt. „Több-e az egyszerű építészet a minimalistánál? A mostani bizonytalan időszakban az alkotás maga is egyre értékesebb, hiszen egyre ritkább.
A Bernauer Strassét a 19. században még Berlin egyik átlagos külvárosi utcájaként ismerték. A 20. században szomorú hírnevet szerzett: Berlin kettészakított várostestének jelképe lett. Németország második világháborús veresége után a győztes hatalmak a 20-as években kialakult nagy berlini kerületek határvonalai alapján osztották fel a fővárost…
Milyen szintjei és formái lehetnek a participációnak? Hogyan járulhat hozzá az identitásképzéshez, és milyen pedagógiai lehetőségek rejlenek benne? A következőkben berlini példákon keresztül a használók bevonásának lehetséges módjait és formáit tekintem át…
Ha Berlinre tekintünk, egy nyüzsgő nagyváros képe tárul elénk, melyet mára sokkal inkább az élettel teli városi terek és azok egyedi használata határoz meg, mint a kiemelkedő városépítészeti karakter vagy az építészeti teljesítmények.
A hat betűből álló szó – mely Németország fővárosát jelöli, s egy kulturális sikertörténet modelljét – különféle asszociációkat hív elő, melyeknek meghatározó eleme a történelmi múlt rétegeiként a képzetekre rakódott kép szétszakítottságról, meghurcolásról, tettekről és tettesekről, emlékezetről s megújulásról.
A holland nagykövetség majd egy évszázadon át bérleményekben, illetve vásárolt, de kevéssé személyre szabott épületekben székelt Berlinben. A követség első bérleményéből, a Vosstrasse 16-ból 1920-ban költözött át az erre a célra megvett Rauchstrasse 10-be, melyet a második világháborúban részben bombatalálat ért.
Nyilvános pályázat az Ernst Múzeum homlokzati tervére.
Száz esztendővel ezelőtt nyílt meg a magyar képzőművészet egyik legfontosabb helyszíne, az Ernst Múzeum. Ebből az alkalomból a kiállítótér jelentős részben megújul, s a tárlatok mellett egy szabadtéri művészeti fesztivált és egy konferenciát is szervez a múzeumot működtető Műcsarnok Nonprofit Kft.
Wagner Péter grafikai kiállítása a Szabó Ervin Könyvtár kisgalériájában.
Megtekinthető 2012 március 28-tól április 25-ig.
“A kiállító egyszerre művész, a kultusz embere, mérnök, a tudomány embere és építész – a jó építész mindig összművészetben gondolkodik.” Részlet Szegő György kiállítás megnyitó szövegéből.
Benczúr László építész és munkatársai, ifj. Benczúr László építész és Benczúr Emese képzőművész kiállítása a Lágymányosi Ökumenikus Központban.
Az Ybl-díjas építész szakrális alkotásainak életmű-kiállítása Budapesten, az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány és az Északi Evangélikus Egyházkerület szervezésében jött létre.
A MAGYAR RÉZKARCOLÓ ÉS LITOGRÁFUS MŰVÉSZEK EGYESÜLETE
ART UNION OF HUNGARIAN ENGRAVERS AND LITHOGRAPHERS
tisztelettel meghívja Önt és barátait
Szegő György
Színházi/építészeti rajzok és modellek című kiállítására