Vajon érvényes-e ma a hatvanas évek nagy álma: lehet-e az építészeti, földrajzi és társadalmi környezet pontos ismerete nélkül olyan sztenderd házat építeni, amely nem az éppen aktuális helyszíni adottságokhoz igazodik, hanem a legkülönfélébb telekviszonyoknak és megrendelői igényeknek egyformán megfelel?
2010-es esztendő (bár még nincs vége) méltán legnagyobb vihart kavart építészeti-urbanisztikai botránya a budapesti Belváros ún. Zeppelin-ügye. Az esemény- és nyilatkozatsorozat jellemzi a társadalom állapotát, de ez csak közvetve lehet a MÉ témája. A befektetők, nyilvánvalóan nem rossz szándékkal, de mindenesetre…
Jászberény a Jászság szíve. A térségben betöltött kiemelt szerepe, funkciói, hagyományai, építészeti öröksége valódi térségközponttá teszik, ehhez mértek városszerkezeti és az épített környezet minőségét érintő problémái is. Régi álma a városnak, hogy az átmenő forgalommal terhelt belvárosi részén forgalomcsökkentéssel, parkosítással igazi városközpontot hozzon létre.
A diplomaterv témája egy elektronikus adattárház publikus felhasználásra. Az elhelyezett tartalmak – emlékek – elektronikus formában hozzáférhetőek, illetve bemutatásra kerülhetnek az épület alagsorában megépítendő bemutatócsarnokban. Az épület kísérlet a konvencionális építészeten túlmutató organikus-mimetikus irányzat megvalósítására.
Idén tavasszal először szervezett nagyszabású kiállítást a Magyar Építész Kamara 320 tagú Táj- és Településtervező Tagozata, és máris egy impozáns anyaggal rukkoltak elő. Tíz év hazai terveiből válogattak a FUGÁ-ban, óriási sikerrel, majd vándorkiállítás formájában ment tovább a válogatás, végig az országon. Most végre a katalógus is elkészült.
Vége felé közeledik Pécs Európai Kulturális Főváros évadja és már megszületett az EKF-történet tanulságait összegző kötet. Szerkesztője, Somogyi Krisztina mindvégig jogosan ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy a város közös tér, így kapta a kötet a címét: KözTérKöz. Pécs 2010-es tapasztalataiból sokáig fog okulni az ország.
A kiadó vállalkozása nemzetközi trendet és honi hagyományt egyszerre követ. A stílusokat történeti környezetben elbeszélni helytálló és üzletképes program. A szocreál Magyarországon szerzői Prakfalvi Endre – az Építészeti Múzeum muzeológusa – és Szűcs György – az MNG főigazgató helyettese – a téma szaktekintélyei.
Az 1848-ban induló preraffaeliták az új művészeti látás ígéretét hozták. Festőik – szellemi indítékaikon túl –, a 20. század előfutáraként, egyrészt a vízionárius kreativitás és az illuzionisztikus érzékcsalás fél századdal korábbi példáit kínálják. A tárlat érzéki, szemet gyönyörködtető, ugyanakkor mitikus jelentésekben gazdag anyaggal szolgált…
René Burri a Magnum második nemzedékének legtekintélyesebb fotósa. 1959-ben fogadta be, az akkor David „Chim” Seymour vezette világhírű fotó-ügynökség, azután, hogy a Life-nak készített első riportja, amit a süketek zenei oktatásával kísérletező iskolában készített, világsikert aratott. Előtte Zürichben járt fotó szakra, egyik tanára a Bauhausalapító Johannes Itten volt.
Egyéni kategóriában kitüntetésben részesültek:
Harsányi Attila, Pintér Tamás, Papp József
Közösségi kategóriában kitüntetésben részesültek:
Rácalmási Városvédő és Szépítő Egyesület, Szádvárért Baráti Kör, és a régi-új Magyar Építőművészet című folyóirat szerkesztősége
A Cities On The River (Folyóparti városok) című vándorkiállítás megnyitójával megkezdődött a magyar európai uniós elnökséghez kapcsolódó rendezvénysorozat, a Kultúrfolyam Bécsben. A Collegium Hungaricum tárlata kortárs festők, fotóművészek alkotásait vonultatja fel. Az alkotásokat négy Duna menti városban mutatják be.
Első alkalommal Torma Tamás és Vargha Mihály posztumusz nyerte el a Honi Művészetért Alapítvány frissen alapított Ezüst Ácsceruza díját. A díj olyan szélesebb érdeklődésre számot tartó nyomtatott vagy elektronikus sajtóorgánumokban megjelenő publicisztikai tevékenységért, amely hozzájárul a hazai építészeti értékek és a hazai építőiparral kapcsolatos…