„Fejlődő kertváros”

A helyi központrendszer változásai Budapest XVI. kerületében Szöveg: Losonczy Anna Kornélia, Benkő Melinda, Orbán Annamária Budapest XVI. kerületét az 1950-es városbővítéskor hozták létre négy település – Cinkota, Rákosszentmihály, Sashalom és Mátyásföld – összevonásával, melyek az eltérő növekedési pályákból adódóan nagyon különböző fejlettségi szinten álltak, és a mai napig őrzik önálló identitásukat. A rendszerváltás után a […]

Makettek a sikeres együttműködés jegyében

Építészhallgatók munkái a Czigler Győző-emlékkiállításon Szöveg: Tóth Enikő Fotók: MÉM MDK A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK), valamint Budapest Főváros Levéltára (BFL) 2020 januárjában fogtak össze abból a célból, hogy a dualizmus kori Magyarország egyik legtöbbet foglalkoztatott építészének, Czigler Győzőnek emlékkiállítást rendezzenek születésének 170. és halálának 115. évfordulója alkalmából. Helyszínként a […]

140 éve hunyt el William Burges

Megemlékezés a viktoriánus építészet egyik kiemelkedő alakjáról Szöveg : Jeney András William Burges a középső viktoriánus korszak egyik kimagasló építésze volt. Úgy képezte magát, hogy ne csak az építészetnek legyen mestere, hanem a képző- és iparművészeteknek is. A vizuális művészetek teljes spektrumával foglalkozott: szobrászattal, festészettel, fémművességgel, ólomüveggel, mozaikkal, textil- és famunkákkal. Megnyerte a lille-i katedrális […]

Wanner János Svájcban

Egy építész pályája Szöveg: Szécsi Zoltán Wanner János neve, a korai modern építészet magyarországi meghonosításában és kibontakozásában szerzett elévülhetetlen érdemei révén, még mindig jól cseng az igényes és kellően tájékozott honi szakmai berkekben. Édesapja, Anton Wanner svájci születésű mesterember, aki szerencsét próbálni jött a 19. század végén a virágzó Osztrák-Magyar Monarchiába. Budapesten telepedett le, itt […]

Mátyás király titokzatos építménye, az Aula Marmorea

Pszichohistorikus és hermeneutikus vázlat Szöveg: Zelnik József Mátyás király Hieronymus Bosch kortársa volt. Hasonló kulturális hatások érhették őket, mindkettő hozzájuthatott a világ akkori, addigi legfontosabb információihoz. Mindkettőt kellően sokkolhatta az a kihívás, ami a keresztény hitet érte a reneszánszban, az újra felfedezett pogányság. A magyar király Rómától függetlenedő szabadságvágyának épített dokumentuma lehetett az a furcsa […]

Reconnect – Visszacsatlakozás

Budapesti Építészeti Filmnapok 2021. Szöveg: Tatai Mária Fotók: KÉK Tavaly még a Toldi művész-moziban láthattuk a Budapesti Építészeti Központ filmjeit, az idén viszont otthon, home-cinemában. A Filmnapok címe és a témák is számvetésre késztetnek: milyen is volt az a világ, amelytől a járvány miatt eltávolodtunk, és milyen irányban kellene majd módosítanunk, ha visszatérünk? A művek […]

Iglu újratöltve

TECLA, Kísérleti otthon 3d nyomtatással Szöveg: Botzheim Bálint A művészettörténet számos példával szolgál arra a jelenségre, amikor egy új technológia megjelenése után egy ideig továbbra is élnek a régi technológia formái művészi motívumai. Időbe telik amíg az új lehetőségeket kihasználva születnek alkotások. Az utóbbi egy évben szinte naponta érik egymást a hírek a különféle 3D […]

Bontás helyett megtartás

Pritzker-díj 2021: Anne Lacaton és Jean-Philippe Vassal Szöveg: Götz Eszter Az 1987 óta működő párizsi Lacaton & Vassal iroda eddig több, mint 30 projektet valósított meg Európában és Nyugat-Afrikában. Az általuk tervezett magánházak, szociális, kulturális, oktatási épületek, közterek és városfejlesztések lényegi eleme az eredeti építmények megtartása, a bontás és újat építés helyett a józan megfontolással […]

Tömb, ház, torony, állványzat, keret

Franz Josef Altenburg kerámiái, MAK, Bécs, 03. 17. – 04. 25. Szöveg: Szegő György Fotók: MAK Franz Josef Altenburg egyedi, az építészeti gondolkodáshoz közel álló kerámiáiból húsz év után rendezett újra kiállítást a bécsi Ipar- és Kortársművészeti Múzeum, a MAK. Az intézmény Fórum programja az osztrák művészet kiemelt aktuális pillanatait formálja tárlatokká. Az alkalom most […]

Barokk freskófestészet Magyarországon

Egy kutatási program a műemlékvédelem szemszögéből Szöveg: Nagy Veronika, Gaylhoffer-Kovács Gábor Fotók: Gaylhoffer-Kovács Gábor 2019 őszén jelent meg a Barokk freskófestészet Magyarországon című könyvsorozat első kötete. 2020 novemberében a második kötet is napvilágot látott, és folyamatban van a továbbiak kiadása is. A barokk freskófestészetről összefoglaló feldolgozás utoljára 1955-ben jelent meg. Nemcsak az azóta eltelt több […]

Szalai András: Kis magyar snassz és neociki

Kieselbach – SBS Kft., 2020, 410 o. Szöveg: Szegő György Fotók: Szalai András Szalai írja: „Kezdetben csak a képek voltak.” Azután a kiindulás lett egy egyetemi tanulmányút, a Tölgyfa Galéria-beli „Pénteki építész esték” és sok beszélgetés a galériát igazgató Bodor Ferenccel a közeli Bambiban. Bodor találmánya a „kis magyar snassz” kifejezés is. De a gyakori […]

A hálózatok és a művészet kapcsolata

Online beszélgetés, Serpentine Galéria – Ludwig Múzeum, 2021. április 8. Szöveg: Botzheim Bálint A Barabási Lab elmúlt 25 évének munkáiból nyílt átfogó kiállítás a Ludwig Múzeumban 2020 októberében (lásd MÉ 2020/6). A kiállításhoz kapcsolódóan április 8-án online beszélgetést szervezett a LUMU Hans Ulrich Obrist a Serpentine Galéria kreatív igazgatója moderátori közreműködésével. Barabási-Albert László beszélgetőpartnereinek Burak […]