EFAP – Európai Építészetpolitikai Fórum

Európa építészetpolitikája formálódik a napokban Budapesten. Az EFAP (Európai Építészetpolitikai Fórum) május 4-7. között az Újvárosházán tartotta esedékes konferenciáját, melynek célja a közigazgatás, az építész szakma, a kultúra és az oktatás közötti párbeszéd folyamatos fenntartása. „Kultúránk egyik megtestesítője, az építészet veszélyben van…

Tavaszi Tárlat 2011

A tavaszi Műcsarnokot műtárgyak helyett művészeti együttműködések (fiatal nem-csak-vizuális művészek csoportjai) foglalták el egy hónapra. Programjaik négy és fél apróbetűs képernyőoldalon át sorakoztak a kiállítás honlapján, a blogspotokról nem is szólva. Hogy ösztönözze a látogatást, a Műcsarnok jegy helyett bérletet árusított…

Harmóniában Istennel

A Piarista Rendet 1592-ben alapította Kalazanci Szent József Spanyol-országban. A budapesti rendház 1717-ben alakult meg Pest város tanácsa kezdeményezésére, amely a városháza mellett jelölt ki egy kis házat számukra. A második hely a mai Galamb utca, Régiposta utca és az akkori Duna-part által határolt területen, egy saroképület volt…

Fejlesztés terhe mellett

Az ingatlanfejlesztői szakma ritkán kap hangot építészeti szaklapokban. Ez a jelenség azonban ellentétben áll azzal a ténnyel, hogy Budapesten például a rendszerváltás óta néhány ingatlanfejlesztő pontosan annyit fektetett városfejlesztési projektekbe, mint maga a Főváros – utóbbi azonban, térségünkben gyakorlatilag egyedül, máig nem alkotott egységes…

Társaskör, kaszinó, wellness

A szálló megújulása egy kortárs szakmai összefogás eredménye, a tervpályázaton a zsűri szokatlan, ám nagyon is megszívlelendő döntést hozott: a három, egymástól szétválasztható, de komoly együttműködést igénylő feladatot önállóan értékelve három műtermet bízott meg a tervezéssel. Kern Andrea és Klenk Csaba paksi irodája tervezte a régi épület átalakítását…

Közösségi szféra

A RAM Művelődési Központ homlokzatai falak helyett inkább papírkivágásnak tűnnek: papírsávnak, amelybe nyílásmintát vágtak. A hagyományos tagozatok hiánya és a szokatlan arányok elvont térplasztikát eredményeznek. A tervezők játékos kedve nemcsak az épület formálásában mutatkozik meg, de a Kárpát utcai előkertben álló, ufószerű…

Kubusba rejtett csigavonalak

Az épület elsőre nem árulja el identitását, kívülről nagyon fegyelmezett, letisztult: fehér falfelületek, szürke acél ablakkeretek, kiterjedt üvegmezők jellemzik. Csak a beugratott színes homlokzatrészek mozgatják meg az épület tömegét, illetve a lecsapott sarkok, tompaszögben találkozó falfelületek. A belső alaprajzi formák – elsősorban a lépcső, amelynek karakteres…

Laterna magica

Kalmár László és Zsuffa Zsolt nem kis fába vágta a fejszéjét, amikor megtervezték és megépítették Hévíz központjában a Szépségközpontnak elkeresztelt üvegpalotájukat. Ha azt mondom, hogy Hévíz városszerkezete, beépítése, utcaképei eklektikusak, finoman fogalmaztam. A prosperáló gyógyturizmusnak köszönhetően e zalai kisvárosban…

Absztrakt erdő

A zánkai iskola bővítését legalább három síkon érdemes vizsgálni, már ami a tervező és a szűkebb vagy tágabb helyszín kapcsolatát illeti. Krizsán András a közelben nőtt fel, itt dolgozik tervező építészként bő két évtizede és a konkrét feladat jóval több volt számára egy egyszerű funkcionális épületbővítés megvalósításánál. A bővített épület eredetileg…

Passzívház, aktív múzeum

A régi és az új egymásmellettiségéből következő feszültségek, a 21. század és a korábbi korok megjelenítése és aránya mind-mind megoldandó kérdés. Jelen esetben adott volt Pécs történeti belvárosában egy monumentális, emeletes barokk-eklektikus épület, a volt Vármegyeháza. A közigazgatási funkció helyére költöző múzeum…

A hiányzó láncszem

A gondozás, karbantartás teljes hiánya, az autósforgalom túlzott intenzitása, a parkolási célú területfoglalás aránytalan dominanciája vezetett oda, hogy az1968-ban romkertté átépített tér a pusztulás olyan fokára jusson, hogy a Budapest Szíve („Gyalogos Belváros”) Program keretében a Március 15. tér átépítése is a várospolitika…

Tiszavirág – organikus kapocs

Szolnok városrehabilitációja során a Tisza-partot „vissza lehetett adni” és a túlpart Tiszaliget nevű városrészét a belvároshoz lehetett kötni. A bal part körgáttal védett területe már a huszadik század folyamán egy szabadidő eltöltésére alkalmas területté fejlődött. Az életminőség javítása és a fejlesztések előmozdítása érdekében már régen felmerült…