Kortárs és modern

Családi villa, Sopron Építész: Török-Szabolcs Bence Szöveg: Szövényi Anna Fotók: Batár Zsolt A belvárostól délre, a Lőverek alatt, a Ciklámen tanösvény közelében, egy jellegzetesen fenyőkkel borított északi fekvésű hegyoldalban épült egy kortárs villa. A város és a hegyek közé feszülő tájon néhol még a pincesor jellegű présházak máshol már jól méretezett lakóházak épülnek, alakulnak. Ez […]

Tanúfalak

Pasaréti Szent Antal templom és ferences rendház átalakítása, Budapest Építész: Sajtos Gábor Szöveg: Dragon Zoltán Fotók: Bujnovszky Tamás Rimanóczy Gyula ikonikus pasaréti Szent Antal templom és ferences rendházát az elmúlt pár évben a SAGRA Építész Kft. tervei alapján teljesen felújították, átépítették. Az épület lassan száz éves falai az építési korszakok, városszövet-változások tanúfalaivá váltak. Különös egy […]

Élő ikon

Magyar Szentek Plébánia új közösségi terme, Budapest Építészek: Balázs Mihály, Török Dávid, Falvai Balázs, Nagy Márton Szöveg: Götz Eszter Fotók: Bánhegyesy Antal Új közösségi termet kapott az ELTE lágymányosi campusán álló Magyar Szentek Temploma. A bővítés indokolt volt, hiszen az egyetem közelségében a templom sok fiatalt vonz. De hogyan lehet, és egyáltalán szabad-e egy ikonikus […]

Egyszerű eszközökkel

MAGtár, Alsóbogát Építész: M. Miltényi Miklós Szöveg: Szövényi Anna Fotók: Bujnovszky Tamás Alsóbogát egy mini település 250 fő körüli lakossal Kaposvár és Balaton között félúton. A kicsiny településnek Árpád-kori múltja és két kastélya is van. Egyikük, a Festetics-Inkey kastély egy szép, 16 hektáros kiterjedésű birtokkal, halastóval és egyéb megmaradt gazdasági épületekkel is rendelkezik. A más […]

Egy kisközség középülete

Sportcsarnok, Telki  Építész: Láris Barnabás Szöveg: Burián Gergő Fotók: Jaksa Bálint A Telki Sportcsarnok a község főutcája, a Budajenői út mentén található. Méretéből is adódóan a település meghatározó épülete. Létrejöttének sajátos története van: a megvalósult ház előzményeként egy donga alakú, hangárszerű fém sportcsarnokot épített a város. A héjcsarnok nem nyerte el a helyiek tetszését, jogosan […]

Műemlékből co-working ház

Base4Work, Pozsony Építészet, belsőépítészet: DF Creative Group, Studio Perspektiv Szöveg: Szegő György Fotók: BoysPlayNice Dušan Jurkovič (1868–1947) építész, iparművész, néprajztudós a Monarchiában a szlovák népi építészetből induló nemzeti architektúra legjelentősebb alkotója. Kései korszakában tervezte a pozsonyi (1941–1944) fűtőerőmű art deco épületét. Ma a legmagasabb szlovák építészeti állami kitüntetés névadója. A már nem használt – 2008 […]

Művészház terve

A toponári volt Festetics malomépület rekonstrukciója és bővítése Terv és szöveg: Fekecs Anna A tervezési helyszín kiválasztásakor saját lakhelyemet, Kaposvár egyik városrészét, Toponárt vizsgáltam. A városrész egykor Festetics birtok volt, számos épület őrzi a család emlékét. Jelenleg a malom épülete kihasználatlan, és amennyiben nem hasznosítják, elvész ez az értékes Festetics mementó. Maga a telek is […]

Egész évben építészet

Egész évben MÉSZ 120 Szöveg: Krizsán András DLA 1902-ben, amikor Kecskeméten megépült a magyar szecesszió egyik legismertebb épülete, a Cifrapalota, huszonnégy magyar építész úgy érezte, hogy szükség van egy, a magyar építőművészet érdekeit képviselő egyesület létrehozására. Az építészek szövetségének létrehozásához fűzött reményeket hűen tükrözik a korabeli sajtóban megjelent tudósítások is. Történelmi óra volt ez, amikor […]

Nemes ambicziók, szép ideák

A MÉSZ első évtizede Szöveg: Moravánszky Ákos Az 1902-es év, a Magyar Építőművészek Szövetsége megalakulásának éve, a boldog békeidőknek nevezett 1867 és 1914 közötti majd félévszázados időszak közepére esik. Az építészek, akiknek jelentős részük volt Budapest világvárossá válásában, szövetséget alapítottak. Az új egyesület alakuló közgyűlését mintegy 50 építész részvételével 1902. június 8-án a Műcsarnok tanácstermében […]

A MÉSZ története 1902-1948 között

A Magyar Építőművészek Szövetségének működési keretei Szöveg: Baku Eszter, Csernus Éva A MÉSZ szervezeti felépítésének fő pilléreit egészen a második világháborút követő időszakig az igazgatóság, a bizottságok és a fegyelmi tanács jelentették. Ezek összehangolt munkája képezte azt a szilárd alapot, amely lehetővé tette mind a művészeti/kulturális, mind pedig az érdekképviselet terén az újabb és újabb […]

Különutas magyar szocreál

Egy láthatatlan történet Szöveg: Sylvester Ádám A háború utáni rengeteg építési feladat nagy állami építészirodákat igényelt. A fiatalok nagy része még nem volt ellenséges érzelmű ezzel szemben, az építés nagyon fontos faktor lett, a politika is kiemelt szerepbe helyezte, a ún. haladó értelmiség egyik terepe lett. A magántervezés teljesen megszűnt, de a nagy irodákban igazán […]

Az „angliás” magyar építészek

Goldfinger Ernő és a MÉSZ együttműködése Szöveg: Mészáros Ábel A Goldfinger-ösztöndíj kivételes epizódja volt a Kádár-kori magyar építészeti életnek. Goldfinger Ernő a háború után, 1946-ban Pierre Vago magyar származású francia építésszel együtt kezdeményezte az UIA – az Építészek Nemzetközi Egyesülése – megalapítását, ami létrejötte után azonnal első szervezőtitkárává választotta. Sorra épültek meg egyre jelentősebb alkotásai, […]