A multifunkcionális tervezési gyakorlat alternatívája Szöveg: Müllner Péter A hatvanas évek elejére világossá vált, hogy a használók építészettel kapcsolatos igényei és a szakmagyakorlók mindennapi tevékenysége között óriásira nőtt a távolság. A szakadék csökkentésére, a funkcionalista tervezői gyakorlat alternatívájaként a kor építészei és építészetteoretikusai számos különböző megoldási javaslatot dolgoztak ki. A tanulmányban ezek közül azokat a […]
Utóirat
Város a tájban – táj a városban
A tájfogalom a magyar várostervezői gondolkodásban (1930–1955) Szöveg: Oláh Gábor Bár a Magyar Építőművészek Szövetségének első kongresszusa 1951 októberében a szocialista realista-fordulat ceremoniális és egyben utolsó stádiumát volt hivatott kifejezni, az új építészeti stílus elméletének és gyakorlatának hazai adaptációja lényegében kidolgozatlan volt. A legnagyobb zavart nem is a Szovjetunió építészetének tanulmányozása és átültetése vagy a […]
Villanapló
A Walter Rózsi-villa építése és újjáépítése Szöveg: Sebestyén Ágnes Anna A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) új kiállítóhelye, a 1071 Bajza utca 10. alatti Walter Rózsi-villa várhatóan 2022 első felében nyitja meg kapuit a látogatók előtt. Jelenleg a ház felújítása és a villa nyitókiállításának az előkészítése zajlik. Az előkészületben lévő kiállítás […]
Egy árnyékban rekedt életmű
Dvořák Ede építész élete és munkássága Szöveg: Tóth Enikő Az építészeti tervezés igazi csapatmunka. Ahogy a kortárs épületekért is népes építészirodák felelnek, úgy a dualizmuskori építőművészet nagy neveivel jegyzett művek mögött is számos építész és rajzoló munkája rejlik. Az irodákban foglalkoztatott tervezők közül nem mindenkinek volt ambíciója önálló műterem alapítására, azonban olyan esetről is olvashat […]
„A mindenség egy részben – a rész a mindenségben”
Máriási Iván munkanaplója (1970) Szöveg: Dr. Gáborjáni Szabó Péter A Máriási Iván Kozmosz gobelinjének karton munkájához készült munkanapló nem magyarázat, nem a kevésbé értők számára szolgáló útmutatás, hanem egy szerkesztő elv megteremtésének folyamatáról, az alkotó és mű bensőséges viszonyáról készült megragadó kinyilatkoztatás. Ennek legszebb részleteit szeretném az olvasó elé tárni, ami nemcsak egy izgalmas műhelymunka […]
Láthatóvá tett történelem
A sümegi vár helyreállítás-története Szöveg: Koppány András A sümegi vár modern kori története közel hetven éves. E helyreállítás-történet egyben látlelete az ezen időszakban a műemlékek megóvása és hasznosítása érdekében tett beavatkozásoknak. Modern „periódusok” ezek, melyeknek egymáshoz való viszonya töredezett, és sokszor pusztán a használhatóság érdekében tett építések és bontások jellemezték őket, nem a műemléki helyreállítás. […]
Tornyok bűvöletében
Györgyi Dénes tervei a debreceni városházához Szöveg: Magyaróvári Fanni Izabella Fotók: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ Idén 90 éve, 1931 tavaszán zárult le a debreceni városháza nagyszabású tervpályázata. A két világháború közötti időszak kiemelkedő építészeti alkotásai sok esetben kizárólag tervek formájában készülhettek el, elsősorban a gazdasági válság, majd a második világháború kitörése miatt. […]
Oszmán örökség
Zarándoktelepülés Szulejmán szultán szigetvári türbéje körül szöveg: Pap Norbert, Kitanics Máté Szulejmán szultán oszmán zarándokvárosa a Szigetvár melletti Turbékon történelmi léptékkel nézve meglehetősen gyorsan jött létre az 1570-es évek közepén. Ugyanakkor nem egy statikus építészeti struktúra alakult ki itt, hiszen fennállása alatt, az 1680-as évek végéig többször változott és bővült. Funkciói is gazdagodtak, lakóinak száma […]
Ráday Mihály forradalma
A mozgalom kezdetéről Szöveg: Szegő György Ráday Mihály operatőrként, rendezőként, a 30 éven át futott legendás televíziós sorozatán túl számos tévéjátékot, dokumentumfilmet, gyerekműsorokat készített. 15 éven át láthattuk a Katona Tamással közös televíziós sorozatukat 1848-ról. Könyveket, újságcikkeket írt, országos szintű egyesületet és városvédő gyerektábort szervezett. Kijárta a Róth Miksa ház vagy a kézdivásárhelyi napfényműterem megőrzését. […]
Egy másik modern felfedezése Magyarországon
Szöveg: Laczó Dániel Magyarországon kétszer terjedt el a modern építészet a világháborút követő évtizedben. Az első a háborút közvetlenül követő koalíciós időszak volt, amikor az állami beruházások esetében is egyeduralkodóvá vált a modernizmus. Az 1949-re lezajlott kommunista hatalomátvételt fordulat követte a művelődéspolitika terén is: a diktatúra a művészeti életre is kiterjedt és a szocialista realista […]
Családi ház mintatervek
Történeti áttekintés Szöveg: Perényi Tamás A 2015-ben elfogadott nemzeti építészetpolitika a családiház-építés minőségének javítása érdekében mintatervek kidolgozását tartja szükségesnek. A mintatervek magyarországi megjelenésének több, mint százéves története van; az egymást követő mintaterv-ciklusok megvalósult házai jelentős mértékben határozzák meg a települések építészeti összképét. A különböző indíttatású és karakterű tervek tanulsággal is szolgálnak: egy új mintaterv-ajánlat kidolgozásának […]
Fajelméleti szemlélet az itáliai gyarmati kiállításokon
Építészeti és kultúrtörténeti áttekintés 1937 és 1943 között Szöveg: Juhász Bálint Mark Neocleu brit szociológus úgy vélekedett a 20. század totalitárius államainak szerepéről, hogy egy nosztalgiát ébresztő múlt felidézésével próbáltak egy fajelméleti szemléletet bevezetni. Eme elgondolás nagyon hasonlít Michael Foucault állásfoglalására, miszerint a 20. század diktatúrái nem arra törekedtek, hogy népjóléti intézkedéseket vezessenek be, hanem […]