Szöveg: Botzheim Bálint

Fejlett világunk számtalan problémája között az egyik legégetőbb a hulladékok kérdése. Rengeteg hulladék keletkezik, rengeteg forrásból. A hulladéktermelés visszafogásáért folyamatos küzdelem zajlik, több, de inkább kevesebb sikerrel. Jó néhányan vannak azonban, akik kreatív lehetőséget látnak abban, ami szemétnek ítéltetett. Ők feldolgozással új építőanyagokat teremtenek, vagy egy az egyben építőanyagként tekintenek rá és épületszerkezetként hasznosítják újra.

A hulladékból építés ikonja Michael Reynolds, az Earthship koncepció megalkotója, melyet 2003-ban a „Hulladék” tematikájú lapszámunkban mutattunk be. Azóta a világ számos pontján építettek Earthship-eket. Reynolds a ’70-es években kezdett hulladékokból építeni. Az Earthship egyik sarkalatos pontja, hogy minél több újrahasznosított anyagot használjanak fel a megépítéséhez. A támfalak autógumiból készülnek, a válaszfalakba sokszor sörösüvegeket építenek be, amely az üvegtéglához hasonló, de színes fényhatást eredményez. Az Earthship jellemzője – amellett, hogy hulladékok felhasználásával épül – az is, hogy a ház működése is környezetbarát módon valósul meg. Hatalmas hőtároló földtömeg csatlakozik az északi oldalán, amely passzív módon hűti-fűti az épületet. A szellőzés is természetes úton történik, a déli felmelegedő homlokzat okozta hőkülönbség beindítja a levegő áramlását.
A kaliforniai San Diego közvetlenül az USA mexikói határa mellett fekszik, a mexikói Tijuana város közelében. Valamikor a két település egybenőtt, azonban az amerikai-mexikói háború óta között országhatár húzódik közöttük. Tömör acélkerítés hivatott megakadályozni az illegális bevándorlást, az átjárás csak a hivatalos határátkelőn lehetséges. A két város népessége közel azonos, de San Diego közel ötször akkora területet foglal el, hatalmas kertvárosok épültek, ezzel szemben Tijuanában rengetegen élnek a nyomornegyedben (szlömökben). Intenzív a gazdasági kapcsolat a két város között. Bizonyos hulladékfajták árucikként vándorolnak. Teddy Cruz amerikai építész a nyomornegyedekbe tervez házakat, illetve kutatja az emberek leleményessége nyomán létrejövő ún. spontán építészet jellegzetességeit. A szlöm egyik népszerű építőanyaga nem más, mint a San Diegóban kiselejtezett garázsajtók tömege, melyeket trélereken szállítanak át a határon.
A hulladékból építés másik módja a hulladék feldolgozásából származó új építőanyagok alkalmazása. A világ számos pontján – nem ritkán a természeti csapások sújtotta területeken – sok ezer otthon újjáépítésére van szükség. Thaiföldön, ahol évente átlagosan 10 tájfun söpör végig, a tejes dobozokból állítanak elő téglákat. Bangkokban a helyi iskolákban napi több ezer iskolatejes dobozt gyűjtenek össze. Az Eco Friendly Thai vállalat szakosodott az újrahasznosításra. A dobozokat darálják, aprítják, pépesítik. Az eljárás során a darálékból ki tudják nyerni a dobozok papírtartalmát. A papírmasszából WC-papír, kéztörlő készülhet. A maradék műanyag-alumínium masszát tovább dolgozzák, felmelegítik 200 fokra, majd tégla formájúra préselik. Egy kétkilós tégla előállításához nagyjából 500 tejes dobozt használnak fel. Az új eljárással készült téglákat a tervek szerint 2023-ban kezdik forgalmazni.
Mexikó Quintana Roo államában a Yucatán-félszigeten évente több mint 19 000 tonna hínár (sargassum) árasztja el a tengerpartot, amelyet hulladékként gyűjtenek össze. A tengerparti hoteleknek dollármilliókba kerül a hínár eltávolítása. Egy helyi vállalkozó, Omar Vazquez Sanchez ötlete, hogy a hínárt alapanyagként használja fel. Szárítás után összeőrlik, majd porított építési törmelékkel (téglapor) keverik össze és víz hozzáadásával masszát készítenek belőle. A pontos recept titkos, de minden egyes tégla 40% hínárt tartalmaz. A masszából préselt téglákat napon szárítják, már napi 3000 darabot tudnak előállítani. Eddig több mint 40 házat építettek az Sargablock-ból elsősorban azon a területen, ahol korábban hurrikán pusztított.